Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 tipp a téli letargia ellen

Érdekességek2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.


4. Rendezzük át a lakást

Környezetünk óriási hatással van a hangulatunkra, így egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat otthonunkban. Könnyen lehet, hogy csak egy kis stílusváltásra van szükségünk ahhoz, hogy jó kedvre derüljünk, ezért gondoljuk át, min szeretnénk változtatni. Átrendezhetjük a bútorokat, de az is segíthet, ha szezonális díszeket, kiegészítőket szerzünk be. Egy karácsonyi akvárium dekoráció vagy egy tavaszváró párnahuzat apróságnak tűnik, mégis megváltoztathatja az egész szoba hangulatát – ahogy a miénket is.

5. Találkozzunk a barátainkkal

A hideg időszakban szívesebben vonulunk vissza a meleg lakásba, azt azonban ne felejtsük el, hogy a mentális egészségünk megőrzéséhez az emberi kapcsolatokra is szükségünk van. Ha nem szeretnénk kimozdulni, akkor hívjuk át barátainkat egy jó vacsorára, vagy szervezzünk egy beszélgetős, társasozós estét. Már az egész napos készülődés eltereli majd a figyelmünket a rossz hangulatunkról, aminek este aztán barátaink segítségével tényleg búcsút mondhatunk.

6. Válogassuk meg, hogy mit eszünk

Az étkezési szokásaink jelentős hatást gyakorolnak a testi és lelki egészségünkre is. Bár a téli hónapokban jobban kívánjuk a nehéz ételeket és az édességeket, ha érezzük, hogy utolér minket a szezonális depresszió, ezeket inkább felejtsük el. Töltsük fel a vitaminraktárainkat és erősítsük immunrendszerünket friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, segítsük emésztőrendszerünket teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekkel, görög joghurttal vagy kefirrel, ha pedig desszertre vágyunk, válasszuk az étcsokoládét, ami – mértékkel fogyasztva – energiával is ellát majd minket.

Csak egy kis tudatosság kell

Jó ha tudjuk, hogy a szezonális depresszió eltérő mértékben ugyan, de mindannyiunkat érint. A hideg hónapokban elfogy az energiánk, motiválatlannak érezzük magunkat, ami az egész napunkra rányomja a bélyegét. Ha ezen változtatni szeretnénk, tegyünk tudatos lépéseket: egy gyors edzés, egy kiadós alvás, egy este a barátokkal vagy egy új akvárium dekoráció is segíthet kirángatni minket a letargiából, keressük meg tehát a számunkra legjobb megoldást.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.