Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 tipp a téli letargia ellen

Érdekességek2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.


4. Rendezzük át a lakást

Környezetünk óriási hatással van a hangulatunkra, így egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat otthonunkban. Könnyen lehet, hogy csak egy kis stílusváltásra van szükségünk ahhoz, hogy jó kedvre derüljünk, ezért gondoljuk át, min szeretnénk változtatni. Átrendezhetjük a bútorokat, de az is segíthet, ha szezonális díszeket, kiegészítőket szerzünk be. Egy karácsonyi akvárium dekoráció vagy egy tavaszváró párnahuzat apróságnak tűnik, mégis megváltoztathatja az egész szoba hangulatát – ahogy a miénket is.

5. Találkozzunk a barátainkkal

A hideg időszakban szívesebben vonulunk vissza a meleg lakásba, azt azonban ne felejtsük el, hogy a mentális egészségünk megőrzéséhez az emberi kapcsolatokra is szükségünk van. Ha nem szeretnénk kimozdulni, akkor hívjuk át barátainkat egy jó vacsorára, vagy szervezzünk egy beszélgetős, társasozós estét. Már az egész napos készülődés eltereli majd a figyelmünket a rossz hangulatunkról, aminek este aztán barátaink segítségével tényleg búcsút mondhatunk.

6. Válogassuk meg, hogy mit eszünk

Az étkezési szokásaink jelentős hatást gyakorolnak a testi és lelki egészségünkre is. Bár a téli hónapokban jobban kívánjuk a nehéz ételeket és az édességeket, ha érezzük, hogy utolér minket a szezonális depresszió, ezeket inkább felejtsük el. Töltsük fel a vitaminraktárainkat és erősítsük immunrendszerünket friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, segítsük emésztőrendszerünket teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekkel, görög joghurttal vagy kefirrel, ha pedig desszertre vágyunk, válasszuk az étcsokoládét, ami – mértékkel fogyasztva – energiával is ellát majd minket.

Csak egy kis tudatosság kell

Jó ha tudjuk, hogy a szezonális depresszió eltérő mértékben ugyan, de mindannyiunkat érint. A hideg hónapokban elfogy az energiánk, motiválatlannak érezzük magunkat, ami az egész napunkra rányomja a bélyegét. Ha ezen változtatni szeretnénk, tegyünk tudatos lépéseket: egy gyors edzés, egy kiadós alvás, egy este a barátokkal vagy egy új akvárium dekoráció is segíthet kirángatni minket a letargiából, keressük meg tehát a számunkra legjobb megoldást.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.