Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 tipp a téli letargia ellen

Érdekességek2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.


4. Rendezzük át a lakást

Környezetünk óriási hatással van a hangulatunkra, így egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat otthonunkban. Könnyen lehet, hogy csak egy kis stílusváltásra van szükségünk ahhoz, hogy jó kedvre derüljünk, ezért gondoljuk át, min szeretnénk változtatni. Átrendezhetjük a bútorokat, de az is segíthet, ha szezonális díszeket, kiegészítőket szerzünk be. Egy karácsonyi akvárium dekoráció vagy egy tavaszváró párnahuzat apróságnak tűnik, mégis megváltoztathatja az egész szoba hangulatát – ahogy a miénket is.

5. Találkozzunk a barátainkkal

A hideg időszakban szívesebben vonulunk vissza a meleg lakásba, azt azonban ne felejtsük el, hogy a mentális egészségünk megőrzéséhez az emberi kapcsolatokra is szükségünk van. Ha nem szeretnénk kimozdulni, akkor hívjuk át barátainkat egy jó vacsorára, vagy szervezzünk egy beszélgetős, társasozós estét. Már az egész napos készülődés eltereli majd a figyelmünket a rossz hangulatunkról, aminek este aztán barátaink segítségével tényleg búcsút mondhatunk.

6. Válogassuk meg, hogy mit eszünk

Az étkezési szokásaink jelentős hatást gyakorolnak a testi és lelki egészségünkre is. Bár a téli hónapokban jobban kívánjuk a nehéz ételeket és az édességeket, ha érezzük, hogy utolér minket a szezonális depresszió, ezeket inkább felejtsük el. Töltsük fel a vitaminraktárainkat és erősítsük immunrendszerünket friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, segítsük emésztőrendszerünket teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekkel, görög joghurttal vagy kefirrel, ha pedig desszertre vágyunk, válasszuk az étcsokoládét, ami – mértékkel fogyasztva – energiával is ellát majd minket.

Csak egy kis tudatosság kell

Jó ha tudjuk, hogy a szezonális depresszió eltérő mértékben ugyan, de mindannyiunkat érint. A hideg hónapokban elfogy az energiánk, motiválatlannak érezzük magunkat, ami az egész napunkra rányomja a bélyegét. Ha ezen változtatni szeretnénk, tegyünk tudatos lépéseket: egy gyors edzés, egy kiadós alvás, egy este a barátokkal vagy egy új akvárium dekoráció is segíthet kirángatni minket a letargiából, keressük meg tehát a számunkra legjobb megoldást.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...