Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 tipp a téli letargia ellen

Érdekességek2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.


4. Rendezzük át a lakást

Környezetünk óriási hatással van a hangulatunkra, így egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat otthonunkban. Könnyen lehet, hogy csak egy kis stílusváltásra van szükségünk ahhoz, hogy jó kedvre derüljünk, ezért gondoljuk át, min szeretnénk változtatni. Átrendezhetjük a bútorokat, de az is segíthet, ha szezonális díszeket, kiegészítőket szerzünk be. Egy karácsonyi akvárium dekoráció vagy egy tavaszváró párnahuzat apróságnak tűnik, mégis megváltoztathatja az egész szoba hangulatát – ahogy a miénket is.

5. Találkozzunk a barátainkkal

A hideg időszakban szívesebben vonulunk vissza a meleg lakásba, azt azonban ne felejtsük el, hogy a mentális egészségünk megőrzéséhez az emberi kapcsolatokra is szükségünk van. Ha nem szeretnénk kimozdulni, akkor hívjuk át barátainkat egy jó vacsorára, vagy szervezzünk egy beszélgetős, társasozós estét. Már az egész napos készülődés eltereli majd a figyelmünket a rossz hangulatunkról, aminek este aztán barátaink segítségével tényleg búcsút mondhatunk.

6. Válogassuk meg, hogy mit eszünk

Az étkezési szokásaink jelentős hatást gyakorolnak a testi és lelki egészségünkre is. Bár a téli hónapokban jobban kívánjuk a nehéz ételeket és az édességeket, ha érezzük, hogy utolér minket a szezonális depresszió, ezeket inkább felejtsük el. Töltsük fel a vitaminraktárainkat és erősítsük immunrendszerünket friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, segítsük emésztőrendszerünket teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekkel, görög joghurttal vagy kefirrel, ha pedig desszertre vágyunk, válasszuk az étcsokoládét, ami – mértékkel fogyasztva – energiával is ellát majd minket.

Csak egy kis tudatosság kell

Jó ha tudjuk, hogy a szezonális depresszió eltérő mértékben ugyan, de mindannyiunkat érint. A hideg hónapokban elfogy az energiánk, motiválatlannak érezzük magunkat, ami az egész napunkra rányomja a bélyegét. Ha ezen változtatni szeretnénk, tegyünk tudatos lépéseket: egy gyors edzés, egy kiadós alvás, egy este a barátokkal vagy egy új akvárium dekoráció is segíthet kirángatni minket a letargiából, keressük meg tehát a számunkra legjobb megoldást.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Kórházi magány – Barátok nélkül nehezebb a gyógyulás

2026. május 18.

A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra. Az Europion az Amigos a gyerekekért Alapítvány megbízásából végzett kutatása alapján a szülők szerint a gyerekek számára egy hosszabb kórházi tartózkodás során a lelki megterhelés közel azonos súlyú a fizikaival. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egyre fontosabbá válnak számukra a baráti kapcsolatok a gyógyulás terén is.

A magyar szülők 46%-a szerint a gyerekek leginkább a fájdalomtól vagy a kezelésektől tartanak egy hosszabb kórházi tartózkodás során. Közel ugyanennyien (41%) úgy gondolják, hogy a gyerekek egyik legnagyobb félelme az, hogy kiszakadnak a megszokott életükből: elszigetelődnek, egyedül érzik magukat és nem találkoznak a barátaikkal. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány friss reprezentatív felmérése* alapján a kapcsolatok hiánya közel akkora megterhelést jelent a kórházban lévő gyerekeknek, mint a fizikai fájdalom elviselése.

A számokból jól látszik: a lelki megterhelés súlya alig marad el a fizikaiétól.

Ahogy nőnek a gyerekek, felértékelődik a barátság

A kutatás arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával a kortárs kapcsolatok szerepe egyre erősödik. Míg a kisebb gyerekeknek elsősorban a család közelsége ad biztonságot, a nagyobbaknál már a barátságok jelentik azt a kapaszkodót, amely a kórházi időszak alatt különösen hiányzik.

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)

Nem csonka, csak egyszülős

2026. május 17.

„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.

De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.

Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.