Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 boldogító étel - Endorfin (boldogsághormon), amivel megúszod az őszi depressziót!

Érdekességek2017. október 25.

Hivatalos nevén endorfin, népszerű nevén boldogsághormon. Mi az endorfin? Különleges, fehérje jellegű anyag, amit a szervezeted termel. Nem kerül pénzbe, csak egy kis odafigyelésbe, hogy a boldogsághormon kiválasztódjék, s te megúszhasd az őszi-téli nyomottságot.  

 

Visszavonhatatlanul megjött az ősz. Ilyenkor sokan befordulnak a sarokba, átadják magukat a depressziónak.

Mi az endorfin? – Az agyban termelődő fehérje jellegű, hormon tartalmú anyag, mely egyrészt a fájdalom csillapításáért, másrészt az örömérzetért felelősek.

6 hatásos boldogító étel őszi napokra: 
Ezek az ételek mértékkel fogyasztva növelik a boldogsághormon termelését. Ezek az ételek nem tartoznak az egészséges táplálékok sorába – de mégis boldogabb velük a világ. Aki nyakló nélkül fogyasztja ezeket, az egészen biztosan súlyos szeretet-hiánytól szenved. Ám a borongós napokon ezekből egy-egy falatka csak javít közérzetünkön. 


  1. érett és lágy sajtok, - Ebből néhány falatka – például szőlőszemmel vagy savanyú szilvával fogyasztva teljesen elveszi az étvágyat – míg ha bezabálunk belőle, tönkretesszük a fogyókúrát és stresszessé válunk!
  2. a vörösbor – azok az emberek, akik gyerekként kevés simogató szeretetet kaptak, felnőtt korukban hajlamosak alkoholistává válni. Az alkohol ugyanis endorfint termel, akárcsak a simogatás. Aki azonban este, vagy alkalom szerűen egy-egy pohár vörösborral vidítja fel magát, tett egyet egészsége és jókedve érdekében!
  3. joghurt- kefir, a tejföl – a tejtermékek közül azok, melyek élő flórát tartalmaznak, nagyon jótékonyan hatnak nem csak emésztésünkre, hanem teltségérzetünk által a boldogságunkra is! Egy pár korty kefir ráadásul a csokizási vágy ellen is kiváló!
  4. az érlelt és füstölt húskészítmények – Észrevetted már, hogy a férfiak csokizás helyett néha egy darab házi kolbásszal vigasztalódnak? Ennek az az oka, hogy a füstölés és a pácolás által keletkező ízek ugyancsak az endorfin termelésre hatnak.
  5. élesztős ételek – sütemények – Ha egy szerelmi csalódott csajt megkérdezel, mi jobb egy pasinál, a válasza valószínűleg az lesz: egy süti (vagy kettő – vagy egy malomkeréknyi torta!) A tortákban nem csupán a cukor, de az élesztő is endorfint termel, tehát, ha élesztőt tartalmazó ételt fogyasztunk, azzal is elérhetjük a vágyott hatást.
  6. édességek, csokoládé, kakaó – az édességek mindegyike közismert „boldogság forrás”.
Miért nyúlunk előszeretettel a csokihoz az egészséges ételek helyett? 
A csoki hatására megváltozik a szervezetben a zsír és a szénhidrát aránya, ami befolyásolja a boldogsághormonok termelését. Ez a hormon felel a boldogságért és az ellazulásért, ám a hosszan tartó stressz során jelentősen csökkenhet a szintje.

Ezért ha feszültek vagyunk, vágyunk valami édesre, amitől tudat alatt megoldást várunk a problémáinkra. A kulcsszó azonban itt is a helyettesítés: például egy joghurtos gyümölcssalátával ugyanazt a hatást érhetjük el, mivel a gyümölcs és fehérje kombináció nagyon jó feszültségoldó. Azonban ha elég erősek vagyunk és időnk is van, a legjobb megoldás, ha sétálunk egy nagyot a friss levegőn.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.