Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp az eredményesebb tanulásért

Érdekességek2019. október 11.

Egyesek teljes csendben, mások ordító zene mellett tudnak a legjobban tanulni. Van, aki mindenről jegyzeteket készít, és van, aki egy nap alatt próbálja megtanulni az egész féléves egyetemi tananyagot. A vizsgadrukk és a szerencse mellett sok tényező befolyásolja, hogy egy információ tényleg megragad-e a fejünkben, vagy örökre elillan. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértői most összegyűjtötték, mit érdemes szem előtt tartanunk, ha gyorsabban és hatékonyan szeretnénk tanulni.  

1. Csak egyszerűen
Agyunk elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, a hatékony működéshez ezért rengeteg információt egész egyszerűen kizár vagy töröl. Sajnos ez a tanulásra is igaz: ha egy tananyag nem érdekel minket, agyunk egész egyszerűen ignorálja, amit olvasunk, mert felesleges információnak tartja. Éppen ezért „meg kell győznünk”, hogy figyeljen: használjunk kihúzófilcet, vagy ha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni az olvasásra, készítsünk jegyzeteket, mondjuk fel a tananyagot hangfelvételre, vagy nézzünk meg néhány videót a témában – a lényeg, hogy tegyük érdekessé, amit el szeretnénk sajátítani.

2. Minél kisebb, annál könnyebb
Túl nagy tananyag esetén az elménk gyakran eltereli a gondolatainkat, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá az olvasottak feldolgozásához. Így hiába görnyedünk órákat egy-egy tétel felett, azon kapjuk magunkat, hogy semmit sem jegyeztünk meg az egészből, ellenben kitaláltuk az összes családtagunk karácsonyi ajándékát. Egy szakkönyv olvasása közben ráadásul hajlamosak vagyunk az elsőre unalmasnak tűnő fejezetek között ugrálni anélkül, hogy végigolvasnánk azokat, így saját figyelmünket is megosztjuk. Ha kisebb egységekre tagoljuk a tananyagot, agyunk egyértelmű feladatot kap, és nem kell külön energiát fordítania az érdekesebb részek megtalálására.


3. Szokásainkat a testünk is megjegyzi
Amikor nem tudjuk felidézni magunkban, vajon bezártuk-e az ajtót, az azért van, mert agyunk az automatikus tevékenységekre már nem fordít külön figyelmet, hanem ösztönösen cselekszik – ezt szeretnénk elérni a tanulással is. Elménk számára hasznosabb az olyan adat, amit többször elő kell vennie, így azt jegyezzük meg, amivel rendszeresen találkozunk. A folyamatos ismétlés nyomán sokkal könnyebben fogjuk tudni felidézni a tanultakat, így elsajátíthatjuk és rutinná alakíthatjuk. Ezért maratoni tanulás helyett inkább egy héten keresztül többször, rövidebb időre vegyünk elő egy anyagot!

4. 25 perc munka, 5 perc pihenés
Agyunk egyszerre maximum 25 percig tud egy adott dologra koncentrálni, utána érdemes 5 perc szünetet tartani. Fontos, hogy a szünet alatt tegyük félre a tanulnivalót és csináljunk teljesen mást, például csukjuk be szemünket és hallgassunk zenét, meditáljunk, vagy végezzünk el pár jógagyakorlatot. Elég néhány perc ahhoz, hogy feltöltődjünk, megemésszük az előző blokkban tanultakat és képesek legyünk befogadni az új információkat.

5. Számít a sorrend
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA főmunkatársa szerint el kell engedni az „először elmélet, aztán gyakorlat” elvet, mert a fordított sorrendet alkalmazva az agyunk sokkal jobban elraktározza az információkat.

Az egyetemi képzések esetében nem véletlenül egyre erősebb hívószó a „gyakorlati” kifejezés, az elméleti tudás ugyanis önmagában nem elég a munkaerőpiacon. A METU nemzetközi felsőoktatási trendekhez illeszkedő myBRAND képzési módszere például külön figyelmet fordít a készségek fejlesztésére. A hallgatók sok közös gondolkodással és csapatmunkával – szituációs gyakorlatokon, mindmapping technikával vagy esettanulmányok feldolgozásával – valódi szakmai anyagokat készítenek, amelyeket saját portfólióba gyűjtenek.

Emellett az órákon és tréningeken a szakmai tudás mellett a képességeiket is fejleszthetik – megtanulnak hatásosan prezentálni, érvelni, tárgyalni, kipróbálhatják magukat különböző munkaköröknek megfelelő helyzetekben. A gyakorlati feladatok során elsajátított tudásukat, tapasztalataikat és képességeiket ugyancsak saját portfóliójukban összegzik, így első állásinterjúra már úgy mehetnek el, hogy pontosan ismerik és magabiztosan be is tudják mutatni saját erősségeiket. Ezzel az egyetemi évek alatt tulajdonképpen folyamatosan saját márkájukat építik, amellyel később könnyen boldogulnak a munkaerőpiacon is.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!