Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyereket

Érdekességek2021. március 25.

Fotó: K&H GyógyvarázsAggodalom és tehetetlenség – ezt érzik a szülők, ha a korábban mozgékony gyermekük kórházi ágyba kényszerül. A K&H gyógyvarázs a február 11-i Betegek Világnapja alkalmából 5 tippet ad arra, hogyan segíthetjük gyerekünket egy ilyen nehéz helyzetben.

1. Maradjunk higgadtak!

„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.

2. Avassuk be őket!

Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremeki fantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.

3. Alakítsunk ki napirendet!

A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.


Fotó: K&H Gyógyvarázs4. Gyógyítsunk mesével is!

Az úgynevezett varázsmese olyan történet, mely valamilyen hiányállapotból indul, ami miatt a hős útra kel, próbatételeken megy keresztül, útja során különböző segítőkkel találkozik, megküzd ellenfelével, majd hazatér, a kezdetben felbomlott egyensúly pedig a mese végére helyreáll. Mivel az egészség elvesztése is egyfajta hiányállapot, a mese hallgatása közben a gyermek gyakran azonosítja a károkozót betegségével, a hőssel való azonosuláson keresztül pedig megtapasztalja, hogy az egyensúly helyreállítható. Ez segít neki, hogy ő is legyőzhesse saját sárkányát, azaz betegségét. Azzal, hogy a gyermekek azonosulnak a mesehőssel, máris megláthatják, hogy a leglehetetlenebb helyzet is megoldható, jóra fordul, olvassunk ezért minél többet nekik!

5. Beszéljünk a gyermek érzéseiről, félelmeiről!

Mondja el gyermekének, hogy ilyenkor természetes, ha fél vagy sír, segítsen neki saját érzéseiről beszélni. Kisebb gyerekek gyakran könnyebben kifejezik magukat a játék, rajzolás vagy a történetmesélés segítségével. Figyelmesen hallgassa meg gyermekét, és segítsen neki megérteni, hogy ezek az érzések teljes mértékben normálisak és elfogadhatók.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.