Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója

Érdekességek2021. szeptember 12.

Fotó: 123rf.com

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.  Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.

Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

Működjünk együtt az orvossal

Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.

Vegyünk részt rehabilitációs programon

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

Csökkentsük a rizikófaktorokat

Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmód orvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához.  


A biztonságosság szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy szívinfarktuson átesett páciens esetében, ezért is nagyszerű lehetőség, ha életmód orvos, dietetikus, mozgásterapeuta irányítják az életmódváltást. Nem szabad megfeledkezni a stresszről, mint önálló rizikófaktorról, amelynek kezelésében jelentős támogatást nyújthat például egy stresszcsökkentő életvezetési tréning.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Keressünk támogatókat

Aki komoly traumát élt át – és ez lehet egy betegség is – annak talpra állásának egyik fontos támogatója a közösség. Legyen szó családról, barátokról, betegcsoportokról, vagy akár egy tréning közösségéről, minél erősebb körülöttünk a szociális háló, a segítő közeg, annál több erőnk lesz a teljes felépüléshez és azt követő új életmód kialakításához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.