Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója

Érdekességek2021. szeptember 12.

Fotó: 123rf.com

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.  Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.

Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

Működjünk együtt az orvossal

Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.

Vegyünk részt rehabilitációs programon

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

Csökkentsük a rizikófaktorokat

Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmód orvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához.  


A biztonságosság szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy szívinfarktuson átesett páciens esetében, ezért is nagyszerű lehetőség, ha életmód orvos, dietetikus, mozgásterapeuta irányítják az életmódváltást. Nem szabad megfeledkezni a stresszről, mint önálló rizikófaktorról, amelynek kezelésében jelentős támogatást nyújthat például egy stresszcsökkentő életvezetési tréning.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Keressünk támogatókat

Aki komoly traumát élt át – és ez lehet egy betegség is – annak talpra állásának egyik fontos támogatója a közösség. Legyen szó családról, barátokról, betegcsoportokról, vagy akár egy tréning közösségéről, minél erősebb körülöttünk a szociális háló, a segítő közeg, annál több erőnk lesz a teljes felépüléshez és azt követő új életmód kialakításához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pályázat a legaktívabb nyugdíjas önkéntesek részére

2026. január 22.

A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy a mozgalmas, örömteli és közösségben megélt időskor nem kivétel, hanem követendő példa. Az aktív időskor nem feltétlenül a fizikai teljesítményről szól, sokkal inkább a nyitottságról, a tudatosságról és a kapcsolódásról.

A K&H örök aktív pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a hosszan tartó, aktív élet értékére. Az időskor is lehet élményekben gazdag, tevékeny életszakasz, amelyet mindenki a saját módján élhet meg. Legyen szó rendszeres mozgásról, alkotásról, tanulásról, közösségépítésről vagy önkéntes szerepvállalásról. A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy nemcsak maguk élnek mozgalmas, örömteli és közösségben megélt napokat, hanem önként szerveznek más időskorúak számára is hasonló céllal tevékenységeket.  

Fogtisztítás, hogyan?

2026. január 22.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.

A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.

A szomorú tények

Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.