Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója

Érdekességek2021. szeptember 12.

Fotó: 123rf.com

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.  Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.

Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

Működjünk együtt az orvossal

Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.

Vegyünk részt rehabilitációs programon

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

Csökkentsük a rizikófaktorokat

Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmód orvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához.  


A biztonságosság szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy szívinfarktuson átesett páciens esetében, ezért is nagyszerű lehetőség, ha életmód orvos, dietetikus, mozgásterapeuta irányítják az életmódváltást. Nem szabad megfeledkezni a stresszről, mint önálló rizikófaktorról, amelynek kezelésében jelentős támogatást nyújthat például egy stresszcsökkentő életvezetési tréning.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Keressünk támogatókat

Aki komoly traumát élt át – és ez lehet egy betegség is – annak talpra állásának egyik fontos támogatója a közösség. Legyen szó családról, barátokról, betegcsoportokról, vagy akár egy tréning közösségéről, minél erősebb körülöttünk a szociális háló, a segítő közeg, annál több erőnk lesz a teljes felépüléshez és azt követő új életmód kialakításához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.