Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp a meghűlés kezelésére

Érdekességek2020. március 22.

Fotó: 123rf.com

A tavasz csalóka időjárása megtréfálhatja az óvatlanokat, könnyebb megfázni, mert örülünk a napsütésnek, így nem figyelünk kellően a megfelelő öltözködésre. Ha megfáztunk, akkor adunk pár jó tanácsot a természetes kezelésre.

Sok folyadékfogyasztás
A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás elengedhetetlen az egészségvédelem szempontjából, és kulcs lehet az esetleges betegségek leküzdésében is. Ha a szervezet vízháztartása nem megfelelő, nem tud kiegyensúlyozottan működni. Mit érdemes inni, ha náthásak vagyunk? A legfontosabb a tiszta víz. Emellett a fájó toroknak jólesik ilyenkor a meleg tea, amit citrommal és mézzel tehetünk finomabbá és még hatékonyabbá. Sokan esküsznek a gyümölcslevekre, de ezekből csupán a frissen préselt gyümölcslevek az igazán jók.

Gyömbér
A mézes gyömbértea igazi csodaszer a beteg testnek. A friss gyömbért hámozzuk meg, vágjuk fel szeletekre, majd öntsük le forró vízzel. Hagyjuk állni, majd frissen facsart citrom és narancs levével ízesítsük, mézzel édesítsük. A gyümölcsök levét és a mézet csak akkor tegyük bele, ha már kicsit kihűlt, forrón ugyanis tönkremennek bennük az értékes vitaminok. A gyömbér erőteljes íze oldja a letapadt váladékot, és segít testünknek izzadni, ami elősegíti a természetes tisztulást.

Csipkebogyó
A csipkebogyó köztudottan magas C-vitamin tartalommal rendelkezik, ezért nagyon jótékony hatással van a meghűlt testre. Az immunrendszert támogatja, ezáltal a természetes védekezőképességet erősíti. Tévhit azonban, hogy a csipkebogyót meleg tea formájában érdemes elkészíteni. Forró vízzel leöntve ugyanis az összes „gyógyereje” elvész, tönkremegy a benne található sok C-vitamin. A helyes elkészítés az áztatás, mind a frissen szedett, mind a gyógynövényboltokban kapható, szárított csipkebogyó esetében. Öntsük le tiszta vízzel, hagyjuk állni, majd leszűrve fogyaszthatjuk is.


Méz
A méz ősidők óta alkalmazott gyógymód, nem véletlenül nevezik folyékony aranynak. Természetes immunerősítő, baktériumölő és gyulladáscsökkentő. A napraforgóméz kitisztítja a torkot, az akácméz és a repceméz pedig a torok fertőtlenítésére lehet megoldás. Immunerősítésre leginkább a vegyes virágmézet és a tiszta akácmézet ajánlják a méhészek.

Kiegyensúlyozott étkezés
Betegség esetén különösen fontos, hogy szervezetünket megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz juttassuk. A legjobb, ha sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, nyers állapotukban ugyanis rengeteg vitaminnal tudják segíteni beteg testünket. A megfelelő fehérjebevitel szintén fontos ilyenkor, ezért a húsok fogyasztása is ajánlott, de érdemes rá ügyelni, hogy ne legyenek nehezen emészthetőek az általunk választott ételek, ne terheljük meg a gyomrunkat. A töltött paprika és a halászlé tehát nem a legjobb választás betegség idején!


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.