Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp a jobb emésztésért

Érdekességek2022. augusztus 19.

A rendszertelen étkezés, stressz és kevés mozgás miatt sokan küzdenek emésztési panaszokkal. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével áttekintjük a leggyakoribb problémákat, és kezelésükkel kapcsolatban is igyekszünk megoldást kínálni.

Fotó: gettyimages.comA gyomor- és bélrendszeri panaszok hátterében a banális problémáktól a súlyos elváltozásokig több kiváltó ok is meghúzódhat. Tünetek esetén érdemes megfigyelni mikor, milyen étel fogyasztása után jelentkeztek a panaszok. Gyakran a túl gyorsan, vagy az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiségű étel a gond, de a mozgáshiány, vagy a túlsúly is fokozhatja a tünetek erősségét, gyakoriságát. Gyomorégést reflux betegség, haspuffadást, hasmenést laktóz intolerancia, vagy lisztérzékenység is okozhat. Az alábbi praktikák hasznosak lehetnek enyhébb tünetek esetén, hosszabb ideje fennálló panaszokkal azonban mindenképp forduljon szakorvoshoz!

1. Gyomorégésre: rágózzon, vagy nassoljon?

Az égető, maró, kellemetlen érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza. A rágózás hatására beinduló intenzív nyáltermelés segíthet enyhíteni a panaszokat, a nyál ugyanis semlegesíti a savas kémhatású gyomornedvet. A mentol azonban fokozhatja a panaszokat, érdemes ez okból más ízt választani a termékek közül. A nassok korántsem az egészséges étrend alapkövei, ha azonban gyomorégésre hajlamos, érdemes mindig magánál tartania egy zacskó ropit, pattogatott kukoricát vagy kekszet, ami szintén gyors segítséget jelenthet a panaszok ellen.

2. Antibiotikum mellé: probiotikumok

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatóak, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. Antibiotikum kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentősége van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.

3. Székrekedés ellen: folyadék és rostok

A napjainkban jellemző ülőmunka, a kevés mozgás és folyadékfogyasztás, a rostszegény étrend mind hozzájárul a problémák megjelenéséhez. A rostokban gazdag táplálkozás azonban hatékonyan segít megelőzni és kezelni a már kialakult székrekedéses panaszokat. A napi rendszerességgel javasolt, 20-35 g közötti rostmennyiség teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök fogyasztásával biztosítható.

A rostok az egészséges bélműködés elérése mellett a fogyásban, a normál vércukorszint megtartásában, a szív- és érrendszeri betegségek és az aranyeres panaszok megelőzésében is segíthetnek. Ne feledkezzünk meg a rendszeres – legalább 2 liter – folyadék fogyasztásról sem, hiszen az egészséges bélműködéshez ez is elengedhetetlen!


4. Diéta: a jobb közérzetért

Emésztési panaszok esetén érdemes néhány plusz kilótól megszabadulni. Túlsúlyos egyéneknél gyakrabban jelentkezik haspuffadás és gyomorégés. A kellemetlen tünetek megjelenésére a hasi területen lerakódott felesleg még inkább hajlamosít. Hatékony megoldás, ha a diéta első lépéseként csökkentjük az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott mennyiségeket. Naponta többször, kis adagokat étkezve a gyomorégés megelőzését is segíthetjük.

Fotó: 123rf.com

5. Mozgás és anyagcsere

Egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sport a gyomor- és bélrendszer működését több módon is támogatja. Egyrészt segít a már korábban említett súlyfelesleg csökkentésében, fokozza az anyagcserét, ezáltal segíti a székrekedés megelőzését is. Másrészt a fizikai aktivitás az emésztőrendszeri panaszok gyakori okozójának, a stressz levezetésére is alkalmas. Hetente három alkalommal végzett, egy órás mozgás pedig a szív-és érrendszeri-, és cukorbetegség rizikóját is jelentősen csökkenti.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.