Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tévhit az isiászról

Érdekességek2018. január 29.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint sok tévhit övezi ezt a kórképet, amelyeket érdemes tisztázni.

Nem önálló betegség

Az isiász – más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége. Nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak. Éppen ezért számos tévhit él róla a közvélekedésben, amelyeket dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos oszlat el

1. Az isiász minden esetben ugyanolyan módon kezelhető

Mivel az isiász okai egészen különbözőek lehetnek, így a hatékony gyógymódot minden esetben egyedileg kell megtalálni. Páll doktor szerint sok esetben a kombinált kezelés a célravezető, amely az alábbi elemekre épülhet.


2. Az isiásznak néhány napon belül el kell múlnia

Az esetek egy részében a panaszok valóban megszűnnek egy hét alatt, de bizonyos esetekben akár hónapokig is kitart a fájdalom. Éppen ezért, ha egy hétnél tovább tart a derékfájás vagy visszatérő állapotról van, minél előbb érdemes orvoshoz fordulni a hatékony kezelés érdekében.

3. Az isiász kezelésében nem jöhet szóba a műtét

Bizonyos esetekben nem válnak be a konzervatív, nem sebészeti módszerek, különösen akkor, ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet visszatartási képtelenség lép fel), illetve ha bebizonyosodik, hogy operációt igénylő porckorongsérv áll a háttérben. A megfelelő eljárásról csakis szakorvos dönthet.

4. Isiász esetében legjobb az ágynyugalom

Komoly fájdalmak jelentkezésekor valóban jót tehet 1-2 nap pihenés, de ezt az állapotot nem szabad tartósítani. A mozgáshiány ugyanis beindít egy lefelé tartó spirált, amely akár a fájdalmak állandósulásához is vezethet. A nem használt izmok ugyanis elgyengülnek, éppen ezért kevésbé tudják megtámasztani a gerincet. Ugyanakkor nem csak az izomerőt, de a flexibilitást is ajánlatos fenntartani, hiszen az izomfeszülés is képes fokozni a hátfájást.

Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ugyanakkor nem mindegy, milyen mozgásformát, milyen mozdulatokat végez egy páciens, a szakember által betanított funkcionális gyógytorna nem csak ártani nem fog, de kifejezetten használ is, mind a kezelésben, mind a kiújulás megelőzésében.

5. Az isiász házi praktikákkal is gyógyítható

Ami bevált a szomszédunknál, az nem biztos, hogy a mi isiászunkon is segíteni fog, hiszen közel sem bizonyos, hogy ugyanaz a derékfájás forrása. Ráadásul csak akkor lehet dönteni a kezelésről, ha valóban orvosi diagnózis születik az isiászról. A rosszul kivitelezett mozgás, a félreértett házi praktikák nem csak hatástalanok lehetnek, de végső soron árthatnak is. Vagyis panasz esetén az első, döntő lépés a szakember felkeresése kell, hogy legyen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.