Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tévhit az isiászról

Érdekességek2018. január 29.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint sok tévhit övezi ezt a kórképet, amelyeket érdemes tisztázni.

Nem önálló betegség

Az isiász – más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége. Nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak. Éppen ezért számos tévhit él róla a közvélekedésben, amelyeket dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos oszlat el

1. Az isiász minden esetben ugyanolyan módon kezelhető

Mivel az isiász okai egészen különbözőek lehetnek, így a hatékony gyógymódot minden esetben egyedileg kell megtalálni. Páll doktor szerint sok esetben a kombinált kezelés a célravezető, amely az alábbi elemekre épülhet.


2. Az isiásznak néhány napon belül el kell múlnia

Az esetek egy részében a panaszok valóban megszűnnek egy hét alatt, de bizonyos esetekben akár hónapokig is kitart a fájdalom. Éppen ezért, ha egy hétnél tovább tart a derékfájás vagy visszatérő állapotról van, minél előbb érdemes orvoshoz fordulni a hatékony kezelés érdekében.

3. Az isiász kezelésében nem jöhet szóba a műtét

Bizonyos esetekben nem válnak be a konzervatív, nem sebészeti módszerek, különösen akkor, ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet visszatartási képtelenség lép fel), illetve ha bebizonyosodik, hogy operációt igénylő porckorongsérv áll a háttérben. A megfelelő eljárásról csakis szakorvos dönthet.

4. Isiász esetében legjobb az ágynyugalom

Komoly fájdalmak jelentkezésekor valóban jót tehet 1-2 nap pihenés, de ezt az állapotot nem szabad tartósítani. A mozgáshiány ugyanis beindít egy lefelé tartó spirált, amely akár a fájdalmak állandósulásához is vezethet. A nem használt izmok ugyanis elgyengülnek, éppen ezért kevésbé tudják megtámasztani a gerincet. Ugyanakkor nem csak az izomerőt, de a flexibilitást is ajánlatos fenntartani, hiszen az izomfeszülés is képes fokozni a hátfájást.

Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ugyanakkor nem mindegy, milyen mozgásformát, milyen mozdulatokat végez egy páciens, a szakember által betanított funkcionális gyógytorna nem csak ártani nem fog, de kifejezetten használ is, mind a kezelésben, mind a kiújulás megelőzésében.

5. Az isiász házi praktikákkal is gyógyítható

Ami bevált a szomszédunknál, az nem biztos, hogy a mi isiászunkon is segíteni fog, hiszen közel sem bizonyos, hogy ugyanaz a derékfájás forrása. Ráadásul csak akkor lehet dönteni a kezelésről, ha valóban orvosi diagnózis születik az isiászról. A rosszul kivitelezett mozgás, a félreértett házi praktikák nem csak hatástalanok lehetnek, de végső soron árthatnak is. Vagyis panasz esetén az első, döntő lépés a szakember felkeresése kell, hogy legyen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.