Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tedd és ne tedd dolog a várandósság alatt

Érdekességek2023. július 24.

Tényleg kettő helyett kell enni, a sportot pedig felejtsük el?

A várandósság időszaka alatt számos hasznos és kéretlen jótanács is záporozik a kismamákra: mit és hogyan kell csinálniuk, hogy egészséges és kiegyensúlyozott babát hozzanak a világra. A legtöbb kérdésben ráadásul megoszlanak a vélemények, ezért fontos, hogy ha bizonytalanok vagyunk, mindig konzultáljunk az orvosunkkal! Összegyűjtöttünk néhány olyan tudnivalót, ami minden szakértő szerint megszívlelendő.

Amit érdemes elkerülni

Kettő helyett enni: Még mindig tartja magát a tévhit, hogy a kismama kettő helyett eszik. A várandós nő energiaszükséglete azonban mindössze kb. 15%-kal, vagyis nagyjából 300 kalóriával nő meg a terhesség előttihez képest. A magzatnak sokkal inkább vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége. Ezért a kiegyensúlyozott étrend betartása különösen fontos ebben az időszakban. A ló túloldalára sem szabad átesni – nyugodtan együk meg azt a néhány kocka csokit, és ne most kezdjünk fogyókúrába.

Dohányzás: Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy akár napi egy szál cigaretta is elképesztő károkat okozhat a fejlődő magzat szervezetében. A nikotin és a szénmonoxid is negatívan befolyásolja a baba vérkeringését, ami oxigénhiányhoz, növekedési elmaradáshoz és koraszüléshez vezethet.

Egzotikus utazás: Ha lehetséges, egzotikus nyaralást ne erre az időszakra időzítsünk, hiszen a megszokottól eltérő higiéniai viszonyok és a fertőzésveszély fokozottan veszélyezteti a kismamákat. A bizonyos országokban kötelező vagy ajánlott védőoltások mindegyike sem adható várandósoknak, ezért mindenképpen tájékozódjunk úticélunk kiválasztása előtt! Rövid, európai utazásra a második trimeszter a legalkalmasabb, ekkor már nem kínoznak a rosszullétek, és még repülőgépre is ülhetünk. Bármilyen kalandokon is törjünk a fejünket, orvosunkat is vonjuk be a tervezésbe!

Wellness: A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a forró fürdők, a termálmedencék és a szaunák világa nem a kismama felüdülésének terepei. A fertőzésveszély és az extrém meleg miatt érdemes más kikapcsolódási formákat keresni. Az úszás egy jó kompromisszum lehet: ha vágyunk a víz érintésére, nyugodtan kérjük ki orvosunk véleményét.

Stressz: Közhely, de örök érvényű igazság, hogy a boldog kismama a boldog baba záloga. Próbáljuk átgondolni, hogy mi az, ami valóban megéri az idegeskedést – a picinek például biztosan nem kell nyolcvan rugdalózó, és akkor sincs tragédia, ha még nem festődött fel az összes híres rajzfilmkarakter a gyerekszoba falára. Ha pedig problémával vagy túl nagy feladattal állunk szemben, vegyük igénybe a család, barátok segítségét!


Amit feltétlenül iktassunk be:

Mozgás: Bár a lustaság fél egészség, a fitt kismama jelszava mégis a rendszeres mozgás! Természetesen itt is fontos a mértéktartás: az extrém sportokat és túl intenzív mozgást hanyagoljuk, de – az orvosunkkal egyeztetve – az úszás, a kismama jóga és a kutatások szerint egyik legegészségesebb mozgásforma, a séta segítségével biztosan energikusak maradhatunk és a stresszt is hatékonyan kezelhetjük.

Lomtalanítás: Az új családtag érkezésével érdemes kritikus szemmel feltérképezni a lakásunkat. Mielőtt fejvesztve beszereznénk minden, a kicsi kényelmét szolgáló hozzávalót, szortírozzuk ki a régóta gyűjtögetett kacatokat, régi ruhákat. A még használhatókat ajándékozzuk el, és azt is gondoljuk végig alaposan, mi az, ami valóban szükséges, és mit tudnánk a rokonoktól, barátoktól „megörökölni”.

Várandósgondozás: Valószínűleg minden kismama már a várandósság első heteiben tájékozódik a terhesség során elvégzendő kötelező vizsgálatokról. Az előírt ultrahang-vizsgálatok mellett nagy megnyugvást hozhat a leggyakoribb genetikai rendellenességek kiszűrésére szolgáló PrenaTest vizsgálat elvégzése, hiszen a már 9. héttől alkalmazható, egyszerű anyai vérvétellel történő genetikai teszt segítségével meggyőződhetünk arról, hogy minden rendben van-e a babával. Ráadásul a pici nemét is megmutatja, amit a vizsgálatot végző orvos a 12. héttől közölhet a kismamával.

Terhesvitaminok: Abban a legtöbb orvos egyetért, hogy a várandósság elején (vagy akár már a kicsi tervezésekor) érdemes folsavval feltöltenünk a szervezetünket. A pici vitaminszükséglete a harmadik trimeszterben ismét megnő, főleg B11 vitaminra, C-, D-, A-vitaminra és jódra lesz szüksége. Hogy pontosan milyen készítményt és mikor érdemes szedned, az orvosod fogja előírni.

Boldogság: Szinte már közhelyként hat, de ez az időszak valóban megismételhetetlen (legalábbis ezzel a babáddal), a picivel ekkor vagytok a legközelebb egymáshoz, a pároddal pedig kettesben. Használd úgy ezt a kilenc hónapot, ahogy jólesik: aludj sokat, próbálj ki új hobbit, iktassatok be romantikus vacsorákat, a házimunkában és a bútortologatásban pedig nyugodtan kérd a szeretteid segítségét.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Róma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.   

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.