Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 szokás, amivel akár 10 évvel tovább élhetünk

Érdekességek2018. augusztus 28.

Az életmódunk olyan jelentős hatással van az egészségünkre, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.

Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok az életmód egészségre gyakorolt hatásáról, amelyet nemrégiben az American Heart Association szaklapjában, a Circulationban megjelent tanulmány is hangsúlyozott. A kutatók arra a tényre építették a tanulmányukat, hogy bár Amerika a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll a WHO 2015-ös adatai szerint. A Harvard Egyetem tudósai ezért több mint 123.000 személy egészségi adatait tekintették át, két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva.
Az öt alábbi életmódfaktor jelenlétét vették górcső alá:

Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percig közepes intenzitással mozogtak, normál BMI-jük volt, kiegyensúlyozottan táplálkoztak, és nem fogyasztottak többet naponta egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik egyetlen fenti elemet sem építettek be az életükbe. A férfiaknák 12.2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.


A legkisebb kockázat esetén is fontos a kivizsgálás

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét a betegségek – így a szív-érrendszeri betegségek – kialakulásában, illetve a gyógyulásukban is. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt – mondta el dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.

A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza  Vaskó doktor.

Éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással, illetve magas vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás ellenőrzéséből, BMI-index meghatározásából, nyugalmi- és terheléses EKG-ból, nagylabor-, szívultrahang- és az arteriográfos érvizsgálatból áll. Az így kapott eredmények birtokában szükség esetén idejében megkezdhetővé válik a szükséges kezelés. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.