Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről

Érdekességek2023. július 31.

Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet – sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.

1.      Észak-Amerikából származik

A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.

2.      Az indiánokkal kezdődött minden

A parlagfüvet az indiánok használták először. A bennszülött nép a kukorica előtti időkben még fogyasztotta is a növényt, továbbá kötelet készített az erős rostjaiból. A parlagfű magyar elnevezése a művelés alól kivont, parlagon hagyott területekre utal.

3.      Pollenje akár 1000 kilométert is képes utazni

A nagyvárosok levegőjében a parlagfű pollenje a szennyeződéssel összetapadva utazik, és a szél segítségével könnyen eljut az egyik növényről a másikra. A meleg légáramlatoknak köszönhetően 2 kilométer magasra is fel tud szállni, sőt akár 1000 kilométert is képes megtenni. Többek között ez is az oka annak, hogy a világon több mint 13 millió ember nyarát keseríti meg, Magyarországon egyedül körülbelül 100 millió eurót költünk évente a parlagfű elleni védekezésre.

4.      A felső emeletek nagyobb veszélyben vannak

Nappal a meleg levegővel felfelé száll, így, ha toronyház felső emeletén laksz, a meleg nyárin napokon érdemes zárva tartani az ablakodat napközben, hogy csökkentsd a kellemetlen tüneteket. Este, amikor a hűvösebb levegő lefelé áramlik, a földszinti szomszéd ablaka előtt lesz több a pollen.

5.      Megtanulhatunk vele együtt élni

Habár a parlagfüvet egyelőre nem tudjuk kizárni az életünkből, szakemberek szerint az immunrendszerünket megtaníthatjuk arra, hogy ne reagáljon hisztérikusan az allergénre, továbbá egyéni tünetek szerint, homeopátiás szerekkel is  enyhíthetjük az allergiát. Sebő Zsuzsa homeopata orvos szerint az ambrosiaból készült homeopátiás gyógyszer segíthet az immunrendszer érzékenyítésében, ráadásul kiegészíthető a hisztaminból (histaminum) készült homeopátiás szerrel is, mely a gyulladásos reakciókért is felelős hisztamin felszabadulását gátolhatja a hízósejtekből. 


+1. Már a tünetek jelentkezése előtt érdemes kezelni

A pollen, így a parlagfűre allergiások száma rohamos tempóban emelkedik, és nem csak a számuk nő, az életkori görbe is egyre szélesebb – ma már nem ritka a 2-3 éves gyerek sem ebben a betegségcsoportban. Az allergiával érdemes már a virágzás előtt felvenni a harcot. A parlagfűszezon előtt legalább egy hónappal tanácsos elkezdeni az allergénből készült homeopátiás szer szedését. A felkészítő időszakban a szerek heti 3 alkalommal, 30 CH, C potenciában javasoltak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.