Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 okos tipp a látás javítására

Érdekességek2025. szeptember 05.

Fotó: Alexander Grey | PixabayA modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.


3. A szem védelme az UV-sugárzástól minden körülmények között

Az UV-sugárzás egyik legalattomos veszélye, hogy káros hatásai fokozatosan, évek alatt jelentkeznek. A World Health Organization „Vision 2020: The Right to Sight” programjának adatai szerint az UV-sugárzás világszerte évente több mint 3 millió szürkehályog esetért felelős, amely megelőzhető lenne megfelelő védelemmel. A jó minőségű napszemüveg viselése nem luxus, hanem alapvető szükséglet. Az Alensa szakértői csapata szerint fontos, hogy UV400-as jelölésű szemüveget válasszunk, amely 99-100%-ban kiszűri mind az UVA, mind az UVB sugarakat. Sok ember azt hiszi, hogy csak erős napsütésben van szükség napszemüvegre, de ez téves elképzelés. A felhők csak 10%-kal csökkentik az UV-sugárzást, így felhős időben is fontos a védelem. Különösen veszélyes a vízfelszín, hó vagy homok visszaverődő fénye, amely akár duplájára növelheti az UV-terhelést. A hosszú távú UV-károsodás nemcsak szürkehályogot, hanem makuladegenerációt és pterygiumot (szárnyárnyék) is okozhat. A szemhéj bőre is rendkívül érzékeny, így a megfelelő méretű napszemüveg vagy széles karimájú kalap viselése ajánlott.

4. A megfelelő alvás és pihenés biztosítása a szemeknek

Az alvás nemcsak általános egészségünk, hanem a szem regenerációja szempontjából is kulcsfontosságú. Az alvás alatt a szem felszíne újrahidratálódik, a retina sejtjei regenerálódnak, és a szem természetes védekezőmechanizmusai helyreállnak. Az alváshiány számos szemmel kapcsolatos problémát okozhat: szemszárazságot, vörösséget, elmosódott látást és fokozott fényérzékenységet. A krónikus alvásadósság hosszú távon akár a látóélesség romlásához is vezethet. Legalább 7-8 óra minőségi alvás szükséges ahhoz, hogy a szem teljesen regenerálódjon. A lefekvés előtti rutinok is fontosak: lefekvés előtt legalább 1 órával már ne nézzünk képernyőt, mert a kék fény zavarja a melatonin termelődését, és hosszú távon károsíthatja a retina sejtjeit is. A hálószoba megfelelő sötétítése és a komfortos hőmérséklet biztosítása szintén hozzájárul a minőségi alváshoz és ezáltal a szem egészségéhez. „A szem egészségéhez nem elég a napközbeni odafigyelés – az éjszakai pihenés legalább ennyire fontos” – hangsúlyozza Boros Mária. „Az alvás során a szem sejtszinten regenerálódik, amit mással nem lehet pótolni”.

5. Rendszeres szemtorna és relaxáció gyakorlása

A szem izmainak is szükségük van rendszeres edzésre és pihenésre, akárcsak a test többi izmának. Az intenzív képernyőhasználat és közeli munkavégzés miatt a szemizmok gyakran túlfeszülnek és elfáradnak, ami látászavarokat és fejfájást okozhat. Egyszerű szemtorna gyakorlatok segíthetnek fenntartani a szem rugalmasságát és javíthatják a fókuszáló képességet. Ilyen gyakorlat a szemkörzés: lassan körözni kell a szemmel, először az óramutató járásával megegyező, majd azzal ellentétes irányban. A fókuszváltás gyakorlat során váltogatva kell nézni egy közeli (30 cm-re lévő) és egy távoli (3-6 méter) tárgyra, 10-15 másodpercig tartva a fókuszt mindkét távolságon. A tudatos pislogás szintén fontos eleme a szemtornának. Koncentráltan, lassan pislogni kell 10-15 alkalommal, ezzel biztosítva a szem megfelelő nedvesítését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.