Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 meglepő dolog a fémallergiáról

Érdekességek2021. szeptember 18.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz arra érzékenyeknél elsősorban bizsuk viselése során jelentkeznek panaszok. Égő, viszkető érzés, bőrvörösség, viszketés jelzi, ha allergiásak vagyunk az ékszer valamelyik fém összetevőjére. A tünetek meg is szűnnek, ha levesszük a nyakláncot, vagy fülbevalót. Ám a fémallergia ennél összetettebb problémákat is okozhat, sokszor például még az allergénmentes fémekben sem bízhatunk meg.

A titániumra is lehetünk allergiásak
A fogászatban és az ortopédiai műtétek során alkalmazott implantátumok ezért – a fémallergiás betegek számára – a hypoallergénként ismert titániumból készülnek. Korábbi vizsgálatok is igazolták azonban, hogy sajnos ez sem jelent mindenki számára megoldást, mert bár nagyon ritkán, de a titániumból készült implantátumok, ékszerek is allergiás reakciót okozhatnak.

Ételek is kiválthatják
A nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allegiaközpont főorvosa. Bizonyos ételek – például a csokoládé, zab, mogyoró és paradicsom –  nikkel tartalma magas, ha valaki nikkel allergia szindróma esetén ezeket fogyasztja, akkor a táplálkozás során bevitt nikkel gyakori fejfájást, krónikus fáradékonyságot, hasi panaszokat, görcsöket és vérszegénységet is okozhat az érintetteknél. 

Tetoválást fémallergiával?
A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma – kiütések, bőrpír, viszketés – jelentkezhet. A vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék, ám ezen kívül több szín is tartalmaz króm- és vas-oxidot, kobalt és réz származékot, titán-dioxidot.

Nem mindegy, milyen kozmetikumot használ!
A sminkszerekben található összetevők, színezőanyagok, de a rúzstok fémtartalma, vagy a gyöngyházfényt eredményező bizmut miatt is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A szemfesték kobaltot és nikkelt tartalmazhat, de a fémallergiásoknak a hajfesték megválasztása során is körültekintőnek kell lenniük, az allergiás reakció fejbőr viszketés, kiütések mellett hajhullást is okozhat.


Fogszabályzó, fogászati és ortopédiai implantátumok előtt allergiavizsgálat?
Fogszabályzó több anyagból is készülhet, a legelterjedtebb a fém készülékek használata. A fémek azonban allergiás reakciót is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetek rendszerint nem azonnal, hanem napokkal a kezelés után jelentkeznek. Égő, csípő érzés a nyelven, sebek, fekélyszerű elváltozások, az ajkak kiszáradása, berepedezése is jelezheti az allergiát, melyet azonban nem minden esetben a fogszabályzó okoz, ilyen kései reakciót okozhat például a fogtöméshez használt anyag is. Ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk állapítani, allergia vizsgálatot szükséges végezni. Fémallergia esetén az ortopédiai implantátumok is allergiás tüneteket okozhatnak: fertőzéssel vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezik az érintett ízület környékén.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Honnan tudhatom, hogy fémallergiás vagyok?
Mivel a fogszabályozás meglehetősen időigényes folyamat, a készülék viselését is időbe telik megszokni, így érdemes az allergiavizsgálatot az egész procedúra megkezdése előtt elvégeztetnünk. Ortopédiai műtétek előtt akár az implantátum cseréjét is megelőzhetjük, ha tudjuk, milyen fémekre vagyunk allergiásak. Fémallergia gyanúja esetén tetoválások előtt, kozmetikumokkal összefüggő panaszok kapcsán is érdemes a vizsgálatot elvégeztetni. Allergia ugyanis bármilyen életkorban kialakulhat, ezért ha volt korábban bármilyen panaszunk – bőrpír, viszketés – fémből készült hajcsat, ruha övcsat, nyaklánc, fülbevaló viselése során, akkor érdemes egy allergiateszttel megbizonyosodni róla, hogy fémérzékenységről van-e szó.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.