Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 meglepő dolog a fémallergiáról

Érdekességek2021. szeptember 18.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz arra érzékenyeknél elsősorban bizsuk viselése során jelentkeznek panaszok. Égő, viszkető érzés, bőrvörösség, viszketés jelzi, ha allergiásak vagyunk az ékszer valamelyik fém összetevőjére. A tünetek meg is szűnnek, ha levesszük a nyakláncot, vagy fülbevalót. Ám a fémallergia ennél összetettebb problémákat is okozhat, sokszor például még az allergénmentes fémekben sem bízhatunk meg.

A titániumra is lehetünk allergiásak
A fogászatban és az ortopédiai műtétek során alkalmazott implantátumok ezért – a fémallergiás betegek számára – a hypoallergénként ismert titániumból készülnek. Korábbi vizsgálatok is igazolták azonban, hogy sajnos ez sem jelent mindenki számára megoldást, mert bár nagyon ritkán, de a titániumból készült implantátumok, ékszerek is allergiás reakciót okozhatnak.

Ételek is kiválthatják
A nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allegiaközpont főorvosa. Bizonyos ételek – például a csokoládé, zab, mogyoró és paradicsom –  nikkel tartalma magas, ha valaki nikkel allergia szindróma esetén ezeket fogyasztja, akkor a táplálkozás során bevitt nikkel gyakori fejfájást, krónikus fáradékonyságot, hasi panaszokat, görcsöket és vérszegénységet is okozhat az érintetteknél. 

Tetoválást fémallergiával?
A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma – kiütések, bőrpír, viszketés – jelentkezhet. A vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék, ám ezen kívül több szín is tartalmaz króm- és vas-oxidot, kobalt és réz származékot, titán-dioxidot.

Nem mindegy, milyen kozmetikumot használ!
A sminkszerekben található összetevők, színezőanyagok, de a rúzstok fémtartalma, vagy a gyöngyházfényt eredményező bizmut miatt is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A szemfesték kobaltot és nikkelt tartalmazhat, de a fémallergiásoknak a hajfesték megválasztása során is körültekintőnek kell lenniük, az allergiás reakció fejbőr viszketés, kiütések mellett hajhullást is okozhat.


Fogszabályzó, fogászati és ortopédiai implantátumok előtt allergiavizsgálat?
Fogszabályzó több anyagból is készülhet, a legelterjedtebb a fém készülékek használata. A fémek azonban allergiás reakciót is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetek rendszerint nem azonnal, hanem napokkal a kezelés után jelentkeznek. Égő, csípő érzés a nyelven, sebek, fekélyszerű elváltozások, az ajkak kiszáradása, berepedezése is jelezheti az allergiát, melyet azonban nem minden esetben a fogszabályzó okoz, ilyen kései reakciót okozhat például a fogtöméshez használt anyag is. Ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk állapítani, allergia vizsgálatot szükséges végezni. Fémallergia esetén az ortopédiai implantátumok is allergiás tüneteket okozhatnak: fertőzéssel vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezik az érintett ízület környékén.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Honnan tudhatom, hogy fémallergiás vagyok?
Mivel a fogszabályozás meglehetősen időigényes folyamat, a készülék viselését is időbe telik megszokni, így érdemes az allergiavizsgálatot az egész procedúra megkezdése előtt elvégeztetnünk. Ortopédiai műtétek előtt akár az implantátum cseréjét is megelőzhetjük, ha tudjuk, milyen fémekre vagyunk allergiásak. Fémallergia gyanúja esetén tetoválások előtt, kozmetikumokkal összefüggő panaszok kapcsán is érdemes a vizsgálatot elvégeztetni. Allergia ugyanis bármilyen életkorban kialakulhat, ezért ha volt korábban bármilyen panaszunk – bőrpír, viszketés – fémből készült hajcsat, ruha övcsat, nyaklánc, fülbevaló viselése során, akkor érdemes egy allergiateszttel megbizonyosodni róla, hogy fémérzékenységről van-e szó.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.