Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 kockázati tényező, amely koraszülést okozhat

Érdekességek2017. október 13.

Hazánkban a csecsemők megközelítőleg 8,5 százaléka koraszülött. Vannak, akik nem érik meg az egy éves kort sem, és vannak, akikre akár élethosszig tartó küzdelem is várhat a maradandó károsodások miatt. A koraszülést leggyakrabban kiváltó kockázati tényezők, előjelek felismerésével azonban lehet tenni azért, hogy elkerüljük a bajt, ezért fontos tudni, hogy mire kell odafigyelni a várandósság alatt.

2016-ban január és szeptember között összesen 68.802 csecsemő született Magyarországon a KSH adatai szerint. Ám sajnos ezer élveszülésre átlagosan négy halálozás is jutott, amelynek egyik legfőbb oka a koraszülés, ugyanis a betöltött 37. terhességi hét előtt és 2500 gramm alatt világra jött csecsemőknél nagyobb eséllyel alakul ki életveszélyes szövődmény.

 A koraszülés okai sok esetben ismeretlenek, de lehetnek előjelek

„Az életben maradt koraszülött csecsemők közül többen maradandó károsodást szenvedhetnek, mivel éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak: leggyakrabban agykamrai vérzés, elhúzódó sárgaság, légzészavarok, vakság, süketség, súlyos fertőzések lépnek fel.

A koraszülés okai sok esetben nem ismertek, és sajnos nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyt, de van pár előjel és előidéző tényező, amelyekre odafigyelve gyakran elejét lehet venni a problémának” – mondja Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa és szülész-nőgyógyász szakorvosa.

A hüvelyi fertőzésekről általánosságban elmondható, hogy fontos időben észlelni és kezeltetni őket, mert a koraszülést így el lehet kerülni. Javasolt a családtervezés keretében, még a fogamzás előtt az ilyen szexuálisan terjedő betegségek szűrése és esetleg kezelése a pár mindkét tagjánál, illetve a nemi úton terjedő betegségek kiküszöbölése miatt terhesség alatt javasolt óvszert használni.


Várandósság alatt mindenképp kerülni kell az alkoholfogyasztást, a tudatmódosító szerek használatát és a dohányzást is. „A terhesség során a kismama és a magzat szimbiózisban élnek: a dohányzás azonban a szén-monoxid-tartalom miatt gátolja a tápanyag és az oxigén eljutását a méhlepényhez, ami így idő előtt leválhat és koraszülést eredményezhet” – magyarázza az orvos.

A korábban terhességi mérgezésként is emlegetett betegség a várandósság második felében alakulhat ki: a magas vérnyomás és fehérjevizelés együttes jelentkezése alapján lehet felismerni. A méhlepény ilyenkor nem képes elegendő mennyiségű tápanyagot és oxigént szállítani, ami kedvezőtlenül hat a magzat fejlődésére. „A jó hír, hogy a terhességi toxémia kockázatát az első trimeszterben szűréssel már meg tudják állapítani, és megelőző kezeléssel a kialakulás valószínűségét jelentősen csökkenteni vagy késleltetni lehet” – hangsúlyozza a Czeizel Intézet szakorvosa.

Általánosságban elmondható, hogy minél több spontán vagy művi vetélésen esett át egy nő, annál nagyobb a valószínűsége, hogy leendő gyermeke koraszülöttként jön majd a világra. A korábbi koraszülésekkel is számolni kell: egyes adatok szerint az ismétlődési kockázat 25-50 százalék is lehet!

Az állandó belső feszültség és idegeskedés hozzájárulhat a várandósság alatti komplikációk kialakulásához, a vetéléshez és a koraszüléshez. Amennyiben túl sok felkavaró esemény történik, vagy tartós a feszült állapot, akkor a stresszhormon mennyisége nőni kezd, ami sűrűbb méhösszehúzódásokat eredményez. Ezért nagyon fontos, hogy a kismama amilyen gyakran csak teheti, ellazuljon, és elegendő időt pihenjen: segíthet egy kellemes séta, kismamatorna vagy meditáció is a nyugalom visszanyerésében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.