Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell

Érdekességek2017. május 24.

A hormonrendszer bonyolult szerkezet és hatással van az egész szervezet működésére. A hormonok mind igen fontos feladatot látnak el, ráadásul összehangoltan. Éppen ezért, ha bármelyik hormon termelődésébe hiba csúszik, úgy az egész rendszer zavart szenved és dominószerű folyamatot indít el…

Hogy melyik az az 5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy hormonok (T3, T4) lényegében az anyagcsere-folyamatok üzemanyagai, hiszen szerepük van az étvágy szabályozásában, a testsúlyban, a hőérzetben, emésztésben, menstruációban stb. Látható tehát, hogy megannyi területet szabályoz, így zavarai nagy problémákat okozhatnak. Sajnos a pajzsmirigyzavarok igen gyakorinak számítanak, de szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeresen karban tartható állapotokat okoznak.

A pajzsmirigyzavarok általában több panasszal járnak, ám azok gyakran olyan hétköznapiak, hogy sokan átsiklanak rajtuk. Ilyenek pl. a testsúlyváltozások normál étvágy mellett, székrekedés/hasmenés, csökkent hideg/melegtűrés, alvászavarok, depresszió, idegesség, menstruációs panaszok stb. A tünetek attól függnek, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés áll-e fenn, ugyanis előbbi esetben a szervezet lelassul, míg a másiknál fokozott üzemmódra kapcsol. Hogy fennáll-e a zavar, az vérvétellel (TSH, T3, T4) igazolható.


Progeszteron

Az egyik legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a ciklus második felében nő meg és a terhességet, beágyazódást támogatja. Az ösztrogén szintjét ellensúlyozza. Hiánya igen gyakori, mégis általában csak a fogamzási nehézségek esetén derül rá fény.

A progeszteron hiánya általában menstruációs zavarokban, vérzés előtti barnás folyásban nyilvánul meg, de jellemzően felerősíti a PMS tüneteit, energiahiányt és hangulatingadozásokat is okoz. Hiány esetén teherbe esési nehézségeket okoz, valamint megemeli a vetélés rizikóját is. Várandósság nélkül is kellemetlen tüneteket produkál, ugyanis a progeszteronhiány ösztrogéndominanciával jár, így annak összes tünetét felsorakoztatja (pl. ödéma, hajhullás, száraz bőr, hangulatingadozások)

Melatonin

A melatonint a legtöbben az alváshoz kötik, nem hiába, hiszen a hormon a cirkadian ritmust szabályozza, ezáltal nagy befolyást gyakorol az alvásra, az energiaszintre, de az étvágyban és az immunrendszer erősségében is nagy szerepe van.

Leginkább onnan tudni, hogy nincs elegendő melatonin a szervezetben, hogy napközben fáradtság és álmosság ül rajtunk, míg esténként tele vagyunk energiával. Emellett előfordulhat, hogy szokatlan időpontokban éhezik meg a beteg. Az idő múlásával egyre kevesebb termelődik belőle, így igen gyakoriak az alvászavarok idősebb korban. A probléma vérvétellel megállapítható, és életmódváltással, magas triptofán tartalmú ételek fogyasztásával (pl. ananász, banán, sárgaborsó), rendszeresség bevezetésével, valamint szükség esetén melatonin pótlással orvosolható.

Kortizol

A kortizol leginkább stresszhormonként ismert, melyet a mellékvese termel. Stresszes helyzetekben az adrenalin szintje megemelkedik, ami olyan változásokat idéz elő, mint a szaporább pulzus, izzadás és hatására több vér áramlik szét a testünkben, plusz oxigénhez juttatva így a sejteket. Ehhez az energiát a kortizol biztosítja, mivel megnöveli a cukor mennyiségét a vérben.

Amennyiben valaki stresszes életmódot folytat, úgy a mellékvese kifárad és kortizolhiány alakul ki. Ez leginkább krónikus fáradtságban mutatkozik meg, romlik a stressztűrő-képesség és teherbe esési nehézségeket is okozhat. Az állapot megfelelő időben történő vérvétellel megállapítható, és szakorvosi javallatra hormonpótlással kezelhető – természetesen a stressz minimalizálása mellett.

Inzulin

Az inzulin igen fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, hiszen a megemésztett étel energiává alakításában segít. Feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbe juttassa – magyarázza dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Mind az alacsony, mind a magas inzulinszint komoly problémákat okozhat. Amennyiben túl magas, úgy inzulinrezisztencia (IR) áll fenn, mely a menstruációs zavarok, a túlsúly és a meddőség egyik fő okozója. Amennyiben hosszú időn keresztül fennáll az állapot, úgy az inzulint termelő hasnyálirigy kimerül, kevesebb inzulint lesz képes termelni. Ennek következménye, hogy a vércukor szintjét az inzulin nem tudja majd ellensúlyozni, így annak mennyisége megemelkedik és kialakul a 2-es típusú diabetes. Mindkét problémát (vagyis az IR-t és a cukorbetegséget is) vérvétel útján diagnosztizálható és életmódváltást követel (személyre szabott diéta, mozgás), valamint gyógyszeres/inzulinos terápiával lehet karbantartani.

Fotó: pixabay


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)