Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell

Érdekességek2017. május 24.

A hormonrendszer bonyolult szerkezet és hatással van az egész szervezet működésére. A hormonok mind igen fontos feladatot látnak el, ráadásul összehangoltan. Éppen ezért, ha bármelyik hormon termelődésébe hiba csúszik, úgy az egész rendszer zavart szenved és dominószerű folyamatot indít el…

Hogy melyik az az 5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy hormonok (T3, T4) lényegében az anyagcsere-folyamatok üzemanyagai, hiszen szerepük van az étvágy szabályozásában, a testsúlyban, a hőérzetben, emésztésben, menstruációban stb. Látható tehát, hogy megannyi területet szabályoz, így zavarai nagy problémákat okozhatnak. Sajnos a pajzsmirigyzavarok igen gyakorinak számítanak, de szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeresen karban tartható állapotokat okoznak.

A pajzsmirigyzavarok általában több panasszal járnak, ám azok gyakran olyan hétköznapiak, hogy sokan átsiklanak rajtuk. Ilyenek pl. a testsúlyváltozások normál étvágy mellett, székrekedés/hasmenés, csökkent hideg/melegtűrés, alvászavarok, depresszió, idegesség, menstruációs panaszok stb. A tünetek attól függnek, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés áll-e fenn, ugyanis előbbi esetben a szervezet lelassul, míg a másiknál fokozott üzemmódra kapcsol. Hogy fennáll-e a zavar, az vérvétellel (TSH, T3, T4) igazolható.


Progeszteron

Az egyik legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a ciklus második felében nő meg és a terhességet, beágyazódást támogatja. Az ösztrogén szintjét ellensúlyozza. Hiánya igen gyakori, mégis általában csak a fogamzási nehézségek esetén derül rá fény.

A progeszteron hiánya általában menstruációs zavarokban, vérzés előtti barnás folyásban nyilvánul meg, de jellemzően felerősíti a PMS tüneteit, energiahiányt és hangulatingadozásokat is okoz. Hiány esetén teherbe esési nehézségeket okoz, valamint megemeli a vetélés rizikóját is. Várandósság nélkül is kellemetlen tüneteket produkál, ugyanis a progeszteronhiány ösztrogéndominanciával jár, így annak összes tünetét felsorakoztatja (pl. ödéma, hajhullás, száraz bőr, hangulatingadozások)

Melatonin

A melatonint a legtöbben az alváshoz kötik, nem hiába, hiszen a hormon a cirkadian ritmust szabályozza, ezáltal nagy befolyást gyakorol az alvásra, az energiaszintre, de az étvágyban és az immunrendszer erősségében is nagy szerepe van.

Leginkább onnan tudni, hogy nincs elegendő melatonin a szervezetben, hogy napközben fáradtság és álmosság ül rajtunk, míg esténként tele vagyunk energiával. Emellett előfordulhat, hogy szokatlan időpontokban éhezik meg a beteg. Az idő múlásával egyre kevesebb termelődik belőle, így igen gyakoriak az alvászavarok idősebb korban. A probléma vérvétellel megállapítható, és életmódváltással, magas triptofán tartalmú ételek fogyasztásával (pl. ananász, banán, sárgaborsó), rendszeresség bevezetésével, valamint szükség esetén melatonin pótlással orvosolható.

Kortizol

A kortizol leginkább stresszhormonként ismert, melyet a mellékvese termel. Stresszes helyzetekben az adrenalin szintje megemelkedik, ami olyan változásokat idéz elő, mint a szaporább pulzus, izzadás és hatására több vér áramlik szét a testünkben, plusz oxigénhez juttatva így a sejteket. Ehhez az energiát a kortizol biztosítja, mivel megnöveli a cukor mennyiségét a vérben.

Amennyiben valaki stresszes életmódot folytat, úgy a mellékvese kifárad és kortizolhiány alakul ki. Ez leginkább krónikus fáradtságban mutatkozik meg, romlik a stressztűrő-képesség és teherbe esési nehézségeket is okozhat. Az állapot megfelelő időben történő vérvétellel megállapítható, és szakorvosi javallatra hormonpótlással kezelhető – természetesen a stressz minimalizálása mellett.

Inzulin

Az inzulin igen fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, hiszen a megemésztett étel energiává alakításában segít. Feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbe juttassa – magyarázza dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Mind az alacsony, mind a magas inzulinszint komoly problémákat okozhat. Amennyiben túl magas, úgy inzulinrezisztencia (IR) áll fenn, mely a menstruációs zavarok, a túlsúly és a meddőség egyik fő okozója. Amennyiben hosszú időn keresztül fennáll az állapot, úgy az inzulint termelő hasnyálirigy kimerül, kevesebb inzulint lesz képes termelni. Ennek következménye, hogy a vércukor szintjét az inzulin nem tudja majd ellensúlyozni, így annak mennyisége megemelkedik és kialakul a 2-es típusú diabetes. Mindkét problémát (vagyis az IR-t és a cukorbetegséget is) vérvétel útján diagnosztizálható és életmódváltást követel (személyre szabott diéta, mozgás), valamint gyógyszeres/inzulinos terápiával lehet karbantartani.

Fotó: pixabay


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.