Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 gyakori hiba, amit elkövethetünk antihisztamin szedése során

Érdekességek2023. június 08.

Nem a megfelelő gyógyszert, nem az előírt dózisban vagy túl rövid ideig szedjük. Az antihisztaminok szedésével kapcsolatban felmerülő gyakori problémákat dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: gettyimages.comNem a jó hatóanyagot szedjük

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. A készítményekből széles választék áll rendelkezésre, többet közülük recept nélkül is beszerezhetnek a betegek. Tudni kell azonban, hogy ezek a termékek nemcsak csomagolásukban, hanem hatóanyagukban is különböznek. Így amelyik kiválóan beválik például orrfolyás, orrviszketés esetén, az nem a legjobb választás a viszkető allergiás bőrtünetekre.

Nem ügyelünk a gyógyszer kölcsönhatásokra

A különböző készítmények mellékhatásainak részletes felsorolását a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy – recept nélkül kapható készítmények esetében – beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! 

Néhány gyógyszer – például antidepresszánsok és bizonyos gombaellenes szerek – antihisztaminnal szedve, egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. 

A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Az előírtnál kevesebbet szedünk

Az antihisztaminok szedésének gyakori buktatója, hogy ha a gyógyszer szedése például álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét. Így a teljesítő képességük ugyan javulni fog, ám a csökkentett hatóanyag mennyiség miatt, az allergiás tüneteik ismét felerősödnek. 


A mellékhatásoktól tartva kerüljük

Az első generációs antihisztaminok esetében valóban gyakrabban jelentkeznek mellékhatások – például szájszárazság, kettős látás vagy vizelet visszatartás. Az újabb készítmények esetében azonban jelentősen kevesebb mellékhatással kell számolni. Az alkohol egyidejű fogyasztására azonban figyelni kell, mert a bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál jelentkező enyhe álmosító mellékhatás alkohollal együtt fogyasztva fokozódhat.

Fotó: gettyimages.com

Túl rövid ideig szedjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Pollenallergia tüneteire akár egész pollenszezonban szedhetjük. Hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Fontos szem előtt tartani, hogy az allergiás tüneteket nem minden esetben szünteti meg önmagában az antihisztamin készítmény. Az esetek jelentős részében kombinációban alkalmazzuk, a tünetek alapján személyre szabottan átgondolva más gyógyszerre is szükség lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.