Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 fontos tudnivaló a D-vitamin hiányról

Érdekességek2019. szeptember 15.

Sokan szenvednek a D-vitamin hiány tüneteitől. Melyek ezek és hogyan szüntethetjük meg? 

 

Fotó: 123rf.comD-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. D1, D2 és D3 vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá – magyarázza Dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A D-vitaminnak a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére. A tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen D-vitamin források: a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja. 

Vitamin vagy hormon?
A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is.

Gyakori fertőzéseket okoz
A téli borongós hónapok alatt gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat. Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető tünet lehet.

Betegségek is előidézhetik
A külső körülményeken kívül a szervezet kóros állapotai, betegségek és egyes gyógyszerek állandó szedése is vezethetnek D-vitamin hiányhoz. A bél olyan megbetegedései melyek felszívódási zavarral, zsírszéklet ürülésével járnak – megakadályozva a tápanyagok és a vitaminok felszívódását is – D-vitamin hiányos állapothoz vezetnek. A D-vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- és veseműködés is szükséges, ezeknek a szerveknek a betegségei esetében a normál mennyiségű D-vitamin bevitel mellett is hiányállapot jön létre.


Gyermekkorban az alacsony D-vitamin szint jele lehet, tehát a mérés különösen javasolt az alábbi tünetek esetén:
– a bőr sápadtsága,
– puha koponyacsontok,
– boltozatos homlok,
– elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása)
– mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
– fokozott hajlam a csonttörésre
– izomzat tónusának csökkenése,
– fogzás és mozgásfejlődés késése,
– gyakori légúti fertőzések.

Panaszmentesen is évente javasolt szűrni
Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel történhet. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Egyénre szabott D-vitamin kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.