Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 érdekesség a tüdőről

Érdekességek2019. szeptember 21.

Fotó: 123rf.com

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az egyik kisebb, a másik nagyobb

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

A korral egyre fogy a levegő 

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

Mi a rekeszizom szerepe?

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.


A légzést valójában az agyunk kontrollálja

Az egész ki- és belégzési folyamatot valójában nem a tüdő, hanem az agyunk légzésért felelős központja irányítja. Innen indulnak azok a jelek, amelyek a megfelelő izmokat és a tüdőt arra utasítják, hogy a ki- és belégzést elvégezze.

Csillószőrök a tüdőben

A belégzés során a tüdőbe jutnak a levegőben lévő szennyeződések és kórokozók is. Ezektől első körben egy hajszerű vékony réteg, a csillószőrök segítenek megszabadulni. A betolakodók ezen fennakadnak, ami köhögési ingert vált ki, ezáltal visszajuttatjuk a hívatlan vendéget a külvilágba

A dohányosok tüdeje védtelenebb a fertőzések ellen, egy szál cigaretta ugyanis hosszabb időre is megbéníthatja a csillószőröket, a rendszeres dohányzás miatt pedig idővel teljesen elpusztulnak.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.