Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

Érdekességek2019. szeptember 08.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Fotó: 123rf.comA nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.


A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez

A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. 

A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.

Itt sem szükséges túl speciális előkészület, mindössze kényelmes ruhába, cipőbe kell öltözni, és még az előzetes kikérdezés során tájékoztatni kell a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Szintén előzetesen kell meghatároznia a szakorvosnak, milyen terhelésnek tehető ki az adott páciens. A terhelés a speciális szobakerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével változtatható.

A terheléses EKG során is biztonságban van a páciens

Néhányan a panaszaik miatt attól tartanak, hogy nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, és rosszul lesznek. Őket meg szoktuk nyugtatni, hogy biztonságban vannak, hiszen a futópadnál alkalmazott heveder megóvja őket az esetleges eleséstől. Másrészt pedig, amennyiben esetleg rosszul éreznék magukat, mindent meg tudunk tenni a védelmükben – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A mérésnél elektródákat helyezünk el a mellkason, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk. Amikor beindul a terhelés, folyamatosan ellenőrizzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot, a vizsgálat végén pedig addig pihentetjük a pácienst, amíg pulzusszáma normalizálódik – és ezt a fázist is monitorozzuk természetesen. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak. Ugyanakkor az is gyakori, hogy nyugalmi és a terheléses EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Vérzés szex után

2026. március 07.

Mikor ártalmatlan, mikor sürgős kivizsgálás?

A szex utáni vérzés – orvosi nevén kontakt vérzés – jóval gyakoribb jelenség, mint amennyiről nyíltan beszélünk. A nők jelentős része élete során legalább egyszer tapasztal ilyet, és sokan ijedten, bűntudattal vagy bizonytalansággal reagálnak rá. Fontos tudni, hogy a jelenség mögött gyakran ártalmatlan ok áll, ugyanakkor bizonyos esetekben komolyabb elváltozás is meghúzódhat a háttérben. A kulcs nem a pánik, hanem a tudatos odafigyelés és szükség esetén a szakszerű kivizsgálás.

A témában dr. Szigethy Tamás, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.