Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit elrontunk a naptej használatakor

Érdekességek2019. augusztus 08.

Végre hivatalosan is itt a nyár, és ezzel együtt a napfürdőzés szezonja. Ilyenkor mindennél fontosabbá válik a fényvédelem. A megfelelő napvédő krém nemcsak a leégés ellen véd – ezáltal pedig csökkenti a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát – hanem több kedvezőtlen bőrelváltozás ellen is védelmet nyújt. Ám mindez csak abban az esetben igaz, ha jól használjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa elmondta, mire figyeljünk.

Fotó: 123rf.comA bőrünk nem felejt, így nagyon fontos, már gyermekkortól ügyeljünk a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd egy későbbi életkorban láthatóvá is válnak. Korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín és a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulását is kockáztatjuk így. Sokszor azt hisszük, hogy védve vagyunk a nap alatt, hiszen bekentük magunkat napvédő krémmel, ám a következőkre gyakran nem figyelünk.

Elfelejtünk néhány testrészt

Talán jártunk már úgy, hogy például a vállunk vagy lábunk egyes részeire nem jutott naptej, vagy nem elég. Persze erről nem a krémezés során szereztünk tudomást, csak utólag, a nap végén egy fura alakban lepirult terület figyelmeztetett a hiányosságunkra. Gyakran azonban nem csak egyes területek, hanem teljes testrészeink maradnak védelem nélkül: a kopaszodó, vagy nagyon rövidre nyírt hajú férfiak például nem gondolnak a fejbőr napvédelmére, de nőknél is fontos a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület.

Túl későn használjuk

A napvédő krémeknek a felvitelt követően átlagosan fél órára van szükségük ahhoz, hogy megfelelően ki tudják fejteni hatásukat. Ezért nem jó megoldás, ha valaki a strandra érkezve, gyorsan vízbe csobbanás előtt sietve elkeni magán a fényvédőt. A legjobb, ha még indulás előtt, a lakásban alaposan eldolgozzuk a bőrön – ügyelve a gyakran elfeledett testrészekre is – és a strandon már csak időnként ismételjük a műveletet. A ruházattal ugyanis ledörzsölhetjük a krémet, illetve a vízálló terméket sem elég csak egyszer használni, több alkalommal – attól függően, hogy mennyit vagyunk vízben vagy mennyit izzadunk – a bőrt újra be kell kenni.


Fotó: 123rf.comCsak a strandon kenjük be magunkat

Fényvédelemre nem csak a strandon, vízparton van szükségünk, hanem mindig, ha a szabadban napon tartózkodunk. Akkor is használjunk tehát napvédő krémet, ha például sétálni vagy kirándulni indulunk.

Nem a bőrtípusunknak megfelelő SPF

Hat féle bőrtípus létezik, Európában a 2-es és a 3-as fordul elő leggyakrabban. A 2-es világosabb bőrű, könnyebben leég, a 3-as könnyebben barnul. 30-as faktorszám alatti fényvédőt egyik bőrtípusnak sem javasolt használnia, világosabb bőrűeknek, gyerekeknek az 50-es javasolt. Az SPF mellett fontos még azt is megnézni, hogy a naptej az UVA és az UVB sugarak ellen egyaránt védelmet nyújtson. Előbbi a ráncosodásért, a bőr öregedéséért felel, utóbbi a leégést okozza.

A naptejre bízunk mindent

Ha körültekintően, a fenti javaslatokat betartva használjuk is a naptejet, akkor is bánjunk óvatosan a napon töltött idővel. 11 és 15 óra között továbbra sem javasolt a tűző napon tartózkodni. Ez időre vonuljunk árnyékos helyre, de itt is kenjük be magunkat naptejjel, mert még a lombok között átszűrődő napfényben is leéghetünk. Szemünk egészségét védjük jó minőségű, UV sugarakat szűrő napszemüveggel, fejünket széles karimájú szalmakalappal. Különösen világos, érzékeny bőrűek számára javasolható az UV-szűrős ruházat viselése a vízparton és szabadtéri programok során.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.