Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 tévhit a Parkinson-kórról

Érdekességek2022. október 24.

Fotó: gettyimages.com

A Parkinson-kór – az Alzheimer-kór után – a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon. Számos megbélyegző tévhit tárgya ez a „reszkető bénulás” (paralysis agitans), ezért kiemeltünk közülük néhányat, melyeket tanácsos tisztázni.

A betegség egyes időszakainak váltakozása megnehezíti a kór tüneteinek megértését és felügyeletét. A páciensnek szembe kell néznie a szimuláció gyanújával és előfordul, hogy még környezete intoleranciájával is. A betegség azonban mindenképp valós, kedvezőtlen hatással van a beteg mindennapjaira és szakmai, sőt párkapcsolati életére is. Emiatt is tanácsos eloszlatni a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

4 hamis állítás a betegségről+magyarázat:

1. A remegés a Parkinson-kór fő tünete 

A mindennapi életben az egyes tárgyak használata (finommozgások) közben remegő kéz – ilyen vagy ehhez hasonló kép uralkodik sokunkban a Parkinson-kórról. Bár igaz, hogy egyes Parkinson-kóros betegek nyugalmi remegésben (tremor) szenvednek (amikor leginkább a kéz, az ujjak, a láb és a lábfej érintett), de a két leggyakoribb tünet a mozgás lassúsága (bradikinézia – 90%) és az izommerevség (rigiditás – 85%). Márpedig ez a két szimptóma, mely azt a benyomást kelti a betegekben, hogy „testük foglyai”, kevésbé ismert. A remegés viszont egy másik betegség kulcsfontosságú jele lehet, mely az esszenciális tremor (jóindulatú esszenciális remegés) és a leggyakoribb mozgászavarok közé tartozik. A 65 év felettiek körében minden hatodik embert érint. A Parkinson-kórnál a remegés akkor szűnik meg, ha a beteg önkéntelen mozdulatot tesz, míg az esszenciális remegés esetében a beteg mozgásakor nyilvánul meg a rendellenesség.

2. A betegek memóriája érintett

A Parkinson-kór nem okoz tájékozódási zavart vagy memóriavesztést, ellentétben az Alzheimer-kórral. Ugyanakkor viszont a betegek gyakran panaszkodnak figyelemzavarra vagy a feladatok tervezésének nehézségeire. Általában szétszórtabbak és kevésbé alaposak feladataik elvégzésében, mint korábban.

3.  Napjainkban könnyebb az együttélés a Parkinson-kórral  

A fáradtságot, melyre a Parkinson-kóros betegek sokat panaszkodnak, a velük együtt élők – pl. a páciens életmódja alapján – gyakran érthetetlennek tartják. De ez a fáradtság mind magával a betegséggel, mind pedig a hozzá kapcsolódó alvászavarokkal, nyugtalan álmokkal, türelmetlenséggel stb. függ össze. Oka részben a betegséggel járó dopamin (agyi ingerületátvivőanyag) hiányának ellensúlyozása.


További szenvedést okoznak a beteg számára a neuropszichiátriai diszfunkciók, (pl. túlzott szorongás) a különféle vagy bizonytalan fájdalmak, melyek a betegek 60-80%-át érintik.  Az izommerevséghez és a mozgás lassúságához (akinézia) is társuló fáradtság és fájdalom nagyon legyengítő.  Sok beteg állítja, hogy míg korábban nagyon aktív, dinamikus volt, a betegség jelentkezése óta kézster-háromszor tovább tart napi teendői elvégzése. A mindennapi aktivitás csökkenése pedig gyakran bosszúság és félreértés forrása lehet a körülötte lévők számára.

Fotó: 123rf.com

4. A Parkinson-kór elsősorban a nyugdíjasok betegsége

Egyes felmérések szerint 10 emberből 8 úgy gondolja, hogy a betegség csak az időseket érinti. Egyéb, nemzetközi kimutatások szerint a Parkinson-kór a szakmailag aktív dolgozóknál átlagosan az ötvenes éveikben lép fel, és az esetek 10%-ában a 45 év alattiakat is érinti. Egyébként szakorvosok tapasztalatai szerint, amikor egy 50 évesnél fiatalabb beteg megtudja, hogy Parkinson-kórja van, a hitetlenkedés lesz úrrá rajta…  Noha a Parkinson-kór általában 60-65 éves kor felett jelentkezik, napjainkban a fiatalabb korosztálynál is egyre gyakrabban fordul elő.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.