Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 jótanács a mikulásvirág gondozásához

Érdekességek2017. december 05.

A legfontosabb tennivalók, hogy növényünk ugyanolyan dús és zöld maradjon, mint ahogy az üzletben megvásároltuk.

Vaskos, zöld lombozat, erős, színes fellevelek, bimbós virágok és finoman elágazó gyökerek: megfelelő körülmények között tartva ilyen a mikulásvirág. Ragyogó szépségét az ünnepek utáni időszakra is megőrizhetjük, egészen Újévig. A lankadó, sárguló vagy lehulló levelek annak a jelei, hogy valami nincs rendben a növény ápolása körül - olykor már a vásárlás előtt -, ám a tünetekből minden esetben kiolvashatjuk, hogy mi állhat azok hátterében.

1. Sárguló és lehulló levelek: hideg vagy pangóvíz
Ha a mikulásvirág zöld lombja sárgára színeződik mielőtt lehullik, biztos jele annak, hogy a növény gyökérrendszere károsodott. Ennek a pangóvíz vagy a hideg a leggyakoribb oka. Ez a kedvelt, télen virágzó dísznövény nem tűri a 15 oC alatti hőmérséklet és ugyanígy a pangóvizet sem. Éppen ezért jól csomagoljuk be a növényt, amikor hazavisszük a virágüzletből, és a lehető leghamarabb érjünk vele haza. Otthon helyezzük 15 és 22 oC közötti hőmérsékletű helyiségbe, és minden második nap gondosan öntözzük meg kézmeleg vízzel. Vigyázat! A cserépalátétben vagy a kaspó aljában soha ne álljon víz, mert a mikulásvirág azt nem szereti.

 


2. Előzmények nélkül lehulló levelek: kiszáradás, túlzott napfény vagy fűtés
Ha a mikulásvirág már zölden elhullatja alsó leveleit arra utalhat, hogy a növény kiszáradt, vagy erős napfénynek, esetleg a fűtőtest melegének, illetve száraz levegőnek lett kitéve. A mikulásvirág számára ezért olyan helyet válasszunk, ahol elkerülhetők ezek a hatások. Bár a növény nem szereti az erős közvetlen napsugárzást, a helyiség legyen világos.

Bármi is álljon a háttérben, ha a levelek hullani kezdenek, már túl késő ahhoz, hogy a folyamatot visszafordítsuk. Az elveszített levelek helyére ugyanis nem nőnek újak. Ha a növény felkopaszodott, nincs más hátra, mint beszerezni egy új mikulásvirágot.

3. Lankadó levelek, barna levélszélek: szárazság vagy tápanyaghiány
A mikulásvirág a gyökérközeg kiszáradására a levelek lankadásával válaszol. A pangóvízzel ellentétben a mikulásvirág a rövidebb száraz időszakokat jól átvészeli, és öntözéssel helyrehozható a lankadó növény. A mikulásvirág virágzó korban nem igényel tápanyagot. Később azonban kialakulhat tápanyaghiány, amit a leveleken kialakuló világosabb folt vagy a levélszél barnulása jelez. Ebben az esetben egy hónapban egyszer általános tápoldattal dúsított vízzel öntözzük meg növényünket.

4. Fontos: vásárlásnál figyeljünk oda a minőségre
Időnként előfordul, hogy gondos ápolás ellenére is lehullatja a mikulásvirág a leveleit néhány nappal azután, hogy az üzletből hazavittük. Ez annak a jele, hogy a növényt a megvásárlás előtt nem megfelelő körülmények között tartották. Ha sokáig szeretnénk gyönyörködni új szerzeményünk szépségében, akkor vásárlásnál figyeljünk oda a növény minőségére. Ha a mikulásvirág levelei vaskosak, életteliek, virágai bimbósak és semmilyen sérülés nem látszik a növényen, akkor nagy valószínűséggel hosszú életű lesz nálunk. A cserépföld ne legyen se túl nedves, se túl száraz. Ne vegyünk meg olyan növényt, amit huzatos helyen, az ajtó mellett, vagy külső térben, hidegben tartottak, mert az egészen biztosan nem él meg hosszú időt nálunk.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.