Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat

Érdekességek2020. február 24.

Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.

Fotó: 123rf.comMire való az EKG vizsgálat?

Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.

– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.

Holter EKG akár 48 órán túl is

A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.

– Azonban gyakran nem jutunk pontos diagnózishoz 24 óra alatt, sokkal hosszabb megfigyelésre és részletesebb adatokra is szükség lehet a bonyolultabb és/vagy nehezebben diagnosztizálható esetekben. Ilyen helyzetben ideálisak az új, hordozható EKG készülékek, amelyek akár 48 óráig, vagy azon túl is viselhetőek. A legújabb fejlesztések igen kis súlyúak, viselésük gyakorlatilag nem okoz kellemetlenséget, a napi teendők zavartalanul elvégezhetők mellettük.


Felmerülhetnek olyan gyakorlati kérdések a többnapos készülékviselés kapcsán, hogy ilyenkor szabad-e a páciensnek fürdenie. A kardiológus tájékoztatása szerint a hagyományos készülékeket sok víz nem érheti, tehát nem ajánlott ebben fürdeni. Az új készülékeket azonban a páciens leveheti fürdés előtt, majd vissza tudja helyezni azt. Ugyanakkor, ha a páciens sportolni szeretne vagy olyan fizikai tevékenységet végezne, amit egyébként is szokott, eközben is viselheti az EKG készüléket.

További könnyebbség, hogy a kivizsgálás ideje alatt a betegnek nem szükséges naplót vezetnie a szubjektív tüneteiről, ugyanis a készülékeken van egy gomb, amelyet ha megnyom panasz alatt, eseményként tárolva lesz az időpont. Ezen kívül az esetleg szükséges elemcsere miatt sem kell aggódni, mert az új elemek kitartanak a viselés ideje alatt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.