Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 tipp a nyaralás utáni depresszió elkerülésére

Érdekességek2018. augusztus 06.

A nyaralást követő időszak megélése sokunk számára jelenthet nehézséget. A szabadság és önfeledt jókedv napjai után a hétköznapokba való visszatérés akár nyaralás utáni depressziót is okozhat. Lássunk most néhány tippet ennek elkerülésére!  

1. Tedd az élményeket a múltad részévé!

A nyaralás során megéltek felidézése természetes folyamat. A bőröndök kipakolása, a szuvenírek ajándékozása, az élménybeszámoló mesélése, a fotórendezgetés, az új receptek kipróbálása, a nyaralás vagy utazás során hallgatott zenék megkeresése, mind részét jelentik annak a folyamatnak, melynek során az új élményeink a múltunk már létező képkocái között végre megtalálják a saját helyüket. Időt és teret kell tehát erre hagyni. Fontos lépés annak tudatosítása, hogy a nyaralás során megtapasztaltak által gazdagabbá váltunk.

 2. Találd meg az egyensúlyt a jelenben!

Az új élmények ideális esetben beemelhetők a hétköznapokba. A nyaralás során feltöltődött energiaszint segíthet abban, hogy újra fel tudjuk venni a ritmus. A pihent test és szellem hatékonyabban működik. Nőhet a figyelmi és teherbíró képesség, újító gondolatok, megoldások születhetnek, valamint javulhat a teljesítmény.


Fontos, hogy ezt a helyzetet tartósan fenn tudjuk tartani. Épp ezért érdemes időt és teret hagyni a rendszeres testmozgásra, a szellemi kihívást jelentő beszélgetésekre, játékokra, nevetésre, a számunkra fontos személyekkel való találkozásra, a kikapcsolódásra, a szórakoztató programok beépítésére a mindennapokba.

3. Keresd a motivációt a jövőben!

A nyaralás során megéltek támpontot jelenthetnek új tervek kidolgozásához, azok jövőbeni megvalósításához. Minél többet látunk és tapasztalunk a világból, annál nyitottabbá válunk. Az új élmények, ingerek felkészítenek bennünket a további információk befogadására, ösztönzően hathatnak ránk.

Akár a munkánkról, a családunkról, akár a következő nyaralás helyéről, programjairól legyen is szó, fontos időt hagyni a tervezgetésre, jövőre vonatkozó vágyak és elképzelések kibontakoztatására.

Szerző: Vépy Viktória
pszichológus, life coach, mediátor


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.