Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 praktikus tipp a tüsszögős, orrfolyós napokra

Érdekességek2023. november 29.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) figyelmeztetése szerint augusztusban megkezdődött a parlagfűszezon, amely – a korábbi évek tapasztalatai alapján – egészen októberig eltarthat. Komoly problémáról van szó, hiszen Magyarországon akár mintegy 2,5 millióan is szenvedhetnek parlagfűallergiában – számukra gyűjtöttük össze, hogy a gyógyszeres kezelés helyett vagy mellett hogyan tehetik élhetőbbé az előttünk álló heteket.

A városban rosszabb
Aki megteheti, a legnagyobb pollenkoncentriációval jellemezhető hetekben utazzon el tisztább levegőjű vidékre, a hegyekbe. A légszennyezés ugyanis megsokszorozza a pollenallergia veszélyét, hiszen a pollenek felületére rátapadnak a levegőben lévő – ebben az időszakban elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari tevékenységből származó – koromszemcsék. A koromszemcsékből a nyálkahártyára kerülve kátrány képződik, amely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. Ez ellen a szervezet immunrendszere megpróbál védekezni: így jön létre a jól ismert allergiás tünetegyüttes, vagyis a tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, garatviszketés, fülviszketés, könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, szemfáradékonyság, sőt, akár fáradtság, levertség és fokozott alvásigény.

Mossuk le a polleneket

A szabadból hazatérve az utcán hordott ruhát jobb lecserélni, illetve le kell mosni a kézre, arcra, szemöldökre, arcszőrzetre tapadt polleneket, de tiszta vízzel vagy tengervizes orrspray-vel az orr is átöblíthető. Hasznos lehet az is, ha – különösen a hosszú hajúak – a megszokottnál gyakrabban mossák meg vagy öblítik le a hajukat, természetesen lefekvés előtt. Célszerű sűrűbben mosni az ágyneműhuzatot, különösen a párnahuzatot is, de a szárítást, az ágynemű szellőztetését ne a szabadban végezzük. Porszívózzunk gyakrabban – természetesen lehetőleg HEPA-szűrős készülékkel, vagy akár a távollétünkben is dolgozó robotporszívót bevetve –, mossuk fel a padlót hetente többször, és portalanítsunk minden felületet.

Tisztítsuk meg otthonunk levegőjét

Lakásunk levegőjének minőségét számos tényező veszélyezteti: jelentős gondot tudnak okozni az olyan biológiai szennyezők, mint a penész, vagy a poratkák, de a festékek vagy ragasztók oldószerei, a takarítószerek, a légfrissítők, a rovarirtó szerek sem a barátaink, nem beszélve a műanyag termékekből, bútorokból, lakástextíliákból, műszaki cikkekből kipárolgó ártalmas vegyületekről. Ez nem minden, hiszen a dohányzás mellett a füstölők, gyertyák használata, sőt a konyhai sütés-főzés is egészségre káros anyagokat juttat a levegőbe, növelve a rendkívül kisméretű részecskékből álló szálló por mennyiségét.


A szakértők a beltéri levegő minőségének javítására elsősorban a szellőztetést ajánlják, ám ha napokon-heteken át folyamatosan rendkívül magas a pollenkoncentráció, jól jöhet egy minőségi légtisztító berendezés vagy egy légkondicionálóval kombinált légtisztító.

„A legkorszerűbb, léghűtést és légszűrést egyaránt biztosító, LG DualCool & Pure rendszerű légkondicionáló például képes valós időben érzékelni és kiszűrni a rendkívül kisméretű porszemeket, kórokozókat még 1 mikronos méretben (PM 1.0) is. Az ilyen készülékek további előnye, hogy automata tisztítási funkcióval rendelkeznek, ami azzal, hogy a berendezés kikapcsolása után önműködően leszárítja és párátlanítja az oldalfali beltéri egység hőcserélőjét, megakadályozza a baktériumok és a penész megtelepedését.” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország szakértője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így éld túl a nyarat cukorbetegként

2025. július 20.

Fontos tanácsok és tévhitek

A nyári meleg mindenki számára kihívást jelenthet, azonban a cukorbetegek és inzulinrezisztenciában (IR) szenvedők számára különösen komoly kockázatokat rejthet. Magyarországon több mint egymillió ember érintett cukorbetegségben, és még többen élnek inzulinrezisztenciával. Nyáron a hőmérséklet-emelkedés miatt fokozott figyelemre van szükségük, hiszen a magas vércukorszint és a kiszáradás veszélye jelentősen megnőhet – hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere a cukorbetegek világnapja alkalmából.

Rejtett veszélyek a hőségben

A nyári hónapokban a cukorbetegek könnyebben kiszáradhatnak, mivel a magas vércukorszint fokozza a vizeletürítést. Ha a betegség szövődményeként már kialakult ér- vagy idegkárosodás, akkor a verejtékmirigyek sem működnek megfelelően, így könnyen hőgutát kaphatnak.

„Nyáron gyakran észrevétlen maradhatnak a kiszáradás korai tünetei – például a szomjúságérzet, fejfájás, sötétsárga és kevés vizelet, szédülés, fáradékonyság, étvágytalanság –, ezért cukorbetegek esetében még tudatosabban kell odafigyelni a folyadékbevitelre, különösen, ha idősek” – figyelmeztet dr. Borús Hajnal, a Budai Egészségközpont diabetológus, belgyógyász, endokrinológus szakorvosa.

A nagy meleg az inzulinrezisztensekre is veszélyt jelenthet, mivel stresszreakciót okoz a szervezetben, ami kortizol- és adrenalinfelszabadulással járhat, ez pedig megemeli a vércukorszintet és növeli az inzulinrezisztenciát. Melegben aludni sem tudunk olyan jól, ami szintén rontja az inzulinrezisztenciát.

A betegségben érintettek közül kiemelt figyelmet kell szánni a gyerekeknek és kismamáknak. Gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, nyári táborokban pedig szükséges a megfelelő orvosi dokumentáció inzulinadagokkal, étkezési utasításokkal, és egy olyan felelős személy jelenléte, aki érti az 1-es típusú cukorbetegség kezelését, mivel ezzel szokott probléma lenni. Kismamáknál kiemelten fontos a folyamatos vércukorszint-monitorozás, hiszen a magzat egészségére is hatással lehet a vércukorszint jelentős ingadozása.

Honnan tudod, hogy eleget iszol?

2025. július 20.

A legmegbízhatóbb jelzés nem a szomjúság, hanem a vizeletürítés. A vesék óránként maximum 1 liter vizet képesek feldolgozni, ezért a legjobb stratégia a folyamatos, egyenletes folyadékbevitel. Napi 8–10 pohár, azaz óránként kb. 2,5 deci víz tökéletesen támogatja a szervezetet, amivel a bőrünknek, a közérzetünknek, sőt a teljesítőképességünknek is jót teszünk! Ha napi 7–8 alkalommal van vizeleted, és annak színe sohasem sötét sárga, akkor jó úton jársz! Ha nem, ideje még egy pohár vízzel többet inni.

Külön odafigyelést igényelnek

A gyerekek és az idősek! A kisebbekben még nem tudatosul a vízfogyasztás fontossága, ezért a folyadékbevitelükre a felnőtteknek kell figyelnie. Gyakran úgy belemerülnek a játékba, hogy még a szomjúságot sem érzik. Ráadásul a kicsik testének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké. Az időseknek pedig az életkor előre haladtával romlik a szomjúságérzete, ezért nem érzékelik, hogy inniuk kéne. Többségük nehezen mozog, ezért kétszer is meggondolják, kimenjenek-e egy pohár vízért, vagy éppen azért nem isznak, hogy ne kelljen a mosdóba járniuk. Illetve sokan élnek olyan krónikus betegséggel, vagy szednek olyan gyógyszereket, amelyek hatással vannak testük folyadékegyensúlyára. Már azzal is sokat segítünk, ha mindig kezük ügyébe teszünk egy pohár innivalót: cukormentes teát, vizet, limonádét, és ügyelünk arra is, hogy napi rendszerességgel egyenek magas víztartalmú fogásokat, például levest.

A másik terület, amikor fokozottan figyelni kell a folyadékpótlásra, ha a szervezet valami miatt túlzott mennyiségben veszít folyadékot. Itt nem csak a kánikula miatti izzadásra kell gondolni, hanem a nyáron gyakori lázas, hányással, hasmenéssel járó betegségekre is. Ilyenkor ezt a nagyobb folyadékveszteséget is vissza kell pótolni, hogy elkerüljük a súlyosabb, kiszáradásos állapotot, ami már kórházi ellátást igényel.

Az állati és a növényi fehérjék közötti lényeges különbségek

2025. július 19.

Aminosav-összetétel: Az állati fehérjék – például a hús, tejtermékek és tojás – általában „teljes fehérjéknek” számítanak, mert természetes formájukban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék – például hüvelyesek, gabonák, magvak – viszont gyakran valamely esszenciális aminosavban (például metioninban vagy lizinben) alacsonyabb mennyiséget tartalmaznak, így többféle növényi fehérje kombinációja lehet szükséges a teljes aminosav-profil biztosításához.

Felszívódás és biológiai érték: Az állati fehérjék biológiai értéke általában magasabb, vagyis hatékonyabban hasznosulnak a szervezetben. A növényi fehérjék emésztése néha hátráltatott lehet a rostok és bizonyos antinutriensek miatt, amelyek csökkenthetik az emészthetőséget. Az antinutriensek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek bizonyos tápanyagok (például ásványi anyagok vagy fehérjék) felszívódását csökkenthetik, negatívan befolyásolhatják. Ilyenek például a fitinsav (teljes kiőrlésű gabonákban), a lektinek (babfélékben), az oxalátok (spenótban) és a tanninok (teában, kakaóban). Viszont megfelelő előkezeléssel (főzés, áztatás, fermentálás) hatásuk csökkenthető.

További tápanyagok és egészségügyi hatások: Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan mikrotápanyagokat, mint a vas, B12-vitamin, cink, amelyek fontosak, de magas telített zsírsav-tartalmuk miatt bizonyos egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A növényi források esetében a fehérjék mellett magas a rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalom szól.