Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat

Érdekességek2019. március 10.

Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!  

1. Önismeret hiánya

Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.

Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.

2. Negatív visszajelzések

Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!

Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.


3. Kudarcélmény

Az önértékelésre nem csupán a környezet visszajelzései hatnak, hanem az egyén önmagára vonatkozó megfigyelései is. Az alapvető én-élmény, az egyén tapasztalata a teljesítményére, a képességeire, a társas környezetében betöltött szerepeire vonatkozóan hatással van az énkép valamint az önértékelés alakulására.

Az a személy, aki túl magas elvárásokkal találja szembe magát, nagyobb valószínűséggel él meg kudarcélményt, mely szintén rombolóan hat az önértékelés szintjére. Nagyon fontos tehát, főként gyermekkorban, hogy az egyén mindig az életkorának, egyéni adottságainak és képességeinek megfelelő célkitűzésekkel és elvárásokkal találkozzon.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegeknek: szükséges-e?

2025. augusztus 12.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból. Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak. Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.

Pajzsmirigyproblémával kombinálódó egyéb elváltozás esetén hogyan módosul az étrend?

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (1)

Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.

Hogyan ismerjük fel a csontritkulás tüneteit?

2025. augusztus 12.


Hát- vagy derékfájás
Testmagasság csökkenése
Hanyagtartás, görnyedt testtartás
Csonttörések – leggyakoribb a csukló-, combnyak- és csigolya összeroppanás
Állandó hátfájás
Mozgáskorlátozottság, fájdalom


Hogyan kezelhető a már kialakult csontritkulás?

Az aktivitás növelésével. Aki a csontritkulás miatti aggodalomból fakadóan lemond a mozgásról, valójában épp azt az állapotot súlyosbíthatja, amitől fél, hiszen a csontokat megfosztja azoktól a természetes ingerektől, amelyek elősegíthetnék a regenerációjukat.

Érdemes tehát elkezdeni a saját szintünknek megfelelő edzéseket, például az intenzív gyaloglást vagy a túrázást, táncolást és ezáltal egy fokkal aktívabb életmódot kialakítani.
A csontritkulás nem olyan betegség, amely állandó felügyeletet vagy gyógytornát igényelne, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy gyógytornász szakszerűen tud segíteni az elindulásban. Fontos, hogy mindenki saját maga vállalja a felelősséget az egészségéért és fokozatosan, lépésenként változtasson az életmódján.

Mit lehet tenni a reaktív hipoglikéma esetén?

2025. augusztus 11.

Az enyhébb rosszulléteknél a legsürgősebb teendő, hogy kb. 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot kell elfogyasztani, ami rövid idő alatt megemeli a vércukorszintet (szőlőcukor, cukros üdítő). Ez 15-20 perc alatt javulást eredményez. Ha mégsem megy 4 mmol/L fölé a vércukorszint, ismét együnk, együnk valamilyen keményítő tartalmú szénhidrátot fehérjével együtt, hogy stabilizáljuk a normál vércukorszintet. Megfelelő lehet két zabkeksz vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér sajttal, húsfélével – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa. – Ha valaki azt tapasztalja, hogy többször előfordul vele a reaktív hipoglikémia, mindenképpen jeleznie kell azt a diabetológusnak, részben, hogy ellenőrizhető legyen a rendelt gyógyszerek dózisa, részben, hogy felfrissítsük a megfelelő étrendre vonatkozó szabályokat.

Így kell felépíteni az étrendet, hogy megelőzhető legyen a vércukorszint esése

Együnk rendszeresen kis adagokat

A napi három főétkezés és két kisétkezés hozzájárul a stabil vércukorszinthez és elejét veheti annak, hogy egyszerre többet együnk. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk gyors és mikor lassú szénhidrátokat.

Számoljuk a szénhidrátot

Reggel, este 30 gramm délben 50 g, kisétkezésnél 20 gramm szénhidrát az az átlagos mennyiség, ami mellett csökken az inzulinkiválasztás növekedésének, és így a hipoglikémia kialakulásának rizikója. Ugyanakkor ezt mindenkinél személyre kell szabni.

Válasszunk alacsony glikémiás indexű szénhidrátot

A szénhidrátok eltérő sebességgel szívódnak fel. Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásával az étkezések során lelassítható az evés utáni vércukorszint emelkedés, ami segíthet megelőzni vagy csökkenteni a reaktív hipoglikémiás epizódokat.