Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 fontos kérdés az anyajegyszűrésről

Érdekességek2023. november 19.

Fotó: 123rf.com

Miért nem elég csak egy anyajegyet megmutatni, miért kell az egész testfelületet ellenőrizni? Miért fontos a korai diagnózis és kinek kell fél vagy akár negyedévente is szűrővizsgálaton részt vennie? Dr. Vincze Ildikó, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológus főorvosának, a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában többek közt ezekről is szó esett.

Miért ne mondjuk, hogy „Csak ezt az egyet szeretném megmutatni”?

Az atípusos anyajegyek lehetnek szabálytalan alakúak, esetleg többféle barna színárnyalatú részből állnak, vagy eltérő tapintatú területek különíthetők el bennük. Ellenőrzésük a szakemberek részéről különleges odafigyelést igényel, a betegek pedig könnyen gondolhatják azt, hogy a szabálytalan alak, a színbéli eltérések rosszindulatú elváltozás jelei.

Ha az önvizsgálat során ilyesmit észlelnek, akkor orvoshoz fordulnak, ám egyáltalán nem ajánlott ilyen esetben sem csak azt az egy anyajegyet megmutatni. Különösen, ha a beteg régen járt anyajegyszűrésen vagy a magas rizikójú csoportba tartozik.

„Ha egy gyanús anyajegy miatt fordulunk bőrgyógyászhoz, ellenőriztessük a teljes testfelületet, ne csak azt az egy anyajegyet. A rosszindulatú elváltozás a testen bárhol megjelenhet és sokszor nem is meglévő anyajegyből alakul ki.”

Hogyan segíthet a manikűrös vagy a fodrász, a korai felismerésben?

Ha emberekkel és a bőrük kezelésével foglalkozunk a munkánk során, akkor fontos szerepünk lehet abban, hogy a vendégeink testén, számukra sokszor alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető helyeken felfedezzük az elváltozásokat.

„Rosszindulatú elváltozás a hajas fejbőrön is kialakulhat, ez gyakorlatilag az önellenőrzés során – még segítséggel is – igen nehezen látható terület. Ha fodrászként azt látjuk, hogy visszatérő vendégünk fejbőrén változó méretű az anyajegy, vagy viszkető, esetleg vérző elváltozás látható, irányítsuk bőrgyógyászhoz.”


A fotó illusztráció: pixabay.com

Ugyanígy segíthet a manikűrös a köröm alatti területen észlelni a gyanús jeleket – különösen műkörmöt viselő hölgyeknél – a pedikűrös a lábon, talpon, a masszőr a háton. A szemben, és szájnyálkahártyán megjelenő elváltozások korai felismerése szemészeti és fogorvosi vizsgálat során történhet.

Melanoma: mikor a legjobb az esély a túlélésre?

Az elmúlt tíz évben megduplázódott a rosszindulatú bőrdaganatok előfordulásának gyakorisága. A legveszélyesebb formája a melanoma, mely akár hónapok alatt is drasztikus növekedésen mehet keresztül. Először vízszintesen, vagyis szabad szemmel is láthatóan megnő a pigmentált elváltozás mérete. Ha ekkor orvoshoz fordulunk, még jó eséllyel következmények nélkül megszabadulhatunk tőle. Az elváltozások korai felismerése és mielőbbi, sebészi úton történő eltávolítása a teljes gyógyulást jelentheti a betegnek. Ilyenkor az ötéves túlélési esély 100%.

Fotó: 123rf.com

Később azonban a rosszindulatú elváltozás már függőleges irányban, a bőr mélyebb rétegei felé is terjed, amit szabad szemmel már nem tudunk észrevenni. A véráramba eljutva pedig már áttéteket képezhet. Előrehaladott stádiumban diagnosztizálva férfiaknál már csak 8, nőknél 25 százalék az esély a gyógyulásra.

„Alapesetben mindenkinek azt javasoljuk, hogy évente egyszer vegyen részt teljes testtérképes anyajegyszűrésen. Ha azonban szabálytalan elváltozást látunk, akkor a következő vizsgálatra akár fél-, vagy negyedéven belül is sor kerülhet annak érdekében, hogy idejében eltávolíthassuk, ha szükséges.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.