Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

2020-ban is szavazzon az év gyógyszerészére és kedvenc patikájára!

Érdekességek2020. május 07.

Idén, immár tizedik alkalommal kerülnek megrendezésre a nagysikerű Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám pályázatok.

A KEDVENC PATIKÁM pályázat a hagyományoknak megfelelően a lakosság véleménynyilvánítása alapján kerül kiválasztásra. (Az adatlapot kitöltők között kétszemélyes wellness-hétvégét sorsolunk ki!) A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely közvetlen lakossági ellátást biztosító patikája.  A legtöbb szavazatot kapott patika nyeri el a Kedvenc Patikám címet.

Fotó: gettyimages.comAz ÉV GYÓGYSZERÉSZE pályázat menete: idén szokás szerint lakossági és szakmai oldalról is lehet ajánlásokat tenni. (Az adatlapot kitöltők között kétszemélyes wellness-hétvégét sorsolunk ki!) Mindkét oldalról egyaránt a 10-10 legtöbb jelölést kapott gyógyszerészt a pályázatot szervező Nero Solution Kft. személyesen kéri fel a pályázaton való részvételre.

A pályázatok leadásának határideje 2020. augusztus 30. A 20 pályázati anyagból a szakmai zsűri választja ki a legjobbakat.  A díjazottak a MOSZ XXX. kongresszusán ünnepélyes díjátadón vehetik át az Év Gyógyszerésze díjat és a Kedvenc Patikán címet, valamit a további díjakat. Minden pályamunkát leadó gyógyszerész ingyenesen vehet részt az év végén megrendezésre kerülő Év Gyógyszerésze szemináriumon.

Az Év Gyógyszerésze jelölések beérkezésének határideje: 2020. május 30.
A Kedvenc Patikám szavazatok beérkezési határideje: 2020. szeptember 30.

A pályázatokról további részletes információkat az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám honlapokon (www.evgyogyszeresze.hu és www.kedvencpatikam.hu) találhatnak az érdeklődők.

A győztes pályamunkát beadó gyógyszerész és a legtöbb szavazatott kapott győztes patika, egy kortárs műalkotást is magáénak tudhat, mely méltóképpen jelzi az elért eredményt a patikalátogatók számára.

A gyógyszertár a gyógyítási stratégia kiemelt egysége, amely egy kereskedelmi körülmények között működő egészségügyi intézmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszert a gyógyszertárból kell beszerezni, ahol az ott dolgozó szakemberek a készítményekkel kapcsolatos mindenfajta hiteles információt tudnak biztosítani. A jövőt illető fontos kérdés, hogy melyik patikában milyen extra szolgáltatást kaphat a beteg a gyógyszere mellé.

A pályázatok kulcsüzenete, hogy a gyógyszerészeknek egyfajta új köztes szerepet kell betöltenie az egészség támogatása, a betegségek megelőzése területén,  és mint a gyógyszeres terápia szakértőinek olyan dokumentált szolgáltatásokat kell biztosítani amelyek célja – a páciensek bevonásával és az egészségügyi ellátás többi szereplőivel együttműködésben – a hatásos, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítése, a betegek együttműködő készségének növelése, az egészségtudatos életvitel kialakításának elősegítése, az életminőség javítása.

A patikákban a biztonságos gyógyszeralkalmazást népszerűsítő edukációs tevékenység jelentősen hozzájárul társadalmunk egészségkultúrájának emeléséhez és egyben a pályázatot kiírók nagy örömére – talán ennek köszönhetően is – egyre kiemeltebb figyelmet kap a patikai munka és a „Kedvenc Patikám” kampány lakossági támogatása.


Az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám 2020-as pályázatának díjátadójára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXX. Kongresszusán kerül sor.

Az Év Gyógyszerésze díjat a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, és a Roche Magyarország Kft. hozták létre, és ehhez csatlakozott a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, így állt össze a szakmai zsűri, amely minden évben elbírálja a szakmai pályázatokat. A pályázatok elbírálása, mint eddig mindig anonim módon történik, melyet a szervező Nero Solution kft. biztosít.

A pályázatokat bíráló szakmai zsűri tagjai: Dr. Mikola Bálint – Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke, Prof. Dr. Szökő Éva – Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke,  Dr. Samu Antal – Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége tagja és Prof. Dr. Halmos Gábor egyetemi tanár Debreceni Egyetem Gyógyszertudományi Kar.

Dr. Mikola Bálint (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke) elmondása szerint, azokat a tehetséges kollegákat célozzák meg, akik a gyógyszertárukban különleges gondot fordítanak az úgynevezett gyógyszerészi gondozásra. 

Az egészségügyi ellátó rendszerben a legmagasabb kontaktszámot a Gyógyszertárak mutatják fel. Kb. ötször annyian fordulnak meg naponta a gyógyszertárakban, mint a háziorvosi rendelőkben, ez napi 650 ezer embert jelent. Ez a rendkívül magas szám arra enged következtetni, hogy igen nagy szükség van arra, hogy a gyógyszerészek eligazítsák a betegeket a gyógyszeres terápiájuk során. 

Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, elnökségi tag) szerint elsősorban a jelentős betegpopulációt érintő területekre koncentrálnak. Ilyen például az idősgondozás, hipertónia, diabétesz, diszlipidémia, elhízás, várandós gondozás, légúti megbetegedések, stb. területei. Az a fontos, hogy olyan kiváló minőségű munka kerüljön ki a pályázatok közül, amely alkalmas a jövőt illetően a széles körű szakmai alkalmazásra/megvalósításra.

Prof . Dr. Halmos Gábor (egyetemi tanár Debreceni Egyetem Gyógyszertudományi Kar) Az elmúlt évben is nagyon értékes pályamunkák érkeztek, aminek jelentős része kifejezetten aktuális, fontos témát dolgozott fel, pl.: volt olyan pályamunka ami a véralvadás gátlók helyes szedésével, és annak kapcsán a gyógyszerészi gondozással foglalkozott. Volt egy másik nagyon érdekes téma is, aminek tulajdonképpen épp aktualitása van a jelen kialakult egészségügyi helyzetben, ez a pályamunka az immunizációk, és a védőoltások edukációs tapasztalatait, illetve lehetőségeit vizsgálta, hogy miként tudnának ebben gyógyszerészek részt venni. A tavalyi nyertes pályázat az idős betegek gyógyszerészi gondozása során történő biztonságos gyógyszerellátást elemezte.

Dr. Hodossy Lajos (Roche Magyarország Kft.) az elmúlt 10 év kampányaival kapcsolatos tapasztalatai alapján, úgy gondolja, hogy gondolkodásmódot és szemléletet lehet változtatni, csak nagyon kitartó és nagyon szisztematikus munka kell hozzá, valamint sok idő és sok türelem. Még emlékszik rá, mikor indult ez a kampány 10 évvel ezelőtt mekkora idegenkedés és értetlenkedés fogadta ezt az elképzelést, de úgy gondolja, hogy megérte, hisz ma már a gyógyszerészi gondozás elfogadott és törvényi szintre emelkedett, és hozzá tartozik sok patika mindennapi értékteremtő munkájához.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.