Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

18+1 érdekes tény a szívünkről

Érdekességek2022. május 31.

Bár az orvostudomány már ott tart, hogy a beteg szív helyére egészségeset tudnak beültetni, a szív még mindig az egyik legizgalmasabb szervünk. Sokat tudunk róla, de mindig vannak olyan érdekességek, amik meglepetést okozhatnak. Összeszedtünk egy csokor izgalmas tényt a szívünkről. 

Fotó: gettyimagen.com1. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy szívbeteg lesz. Az iskolázottabbak ugyanis általában egészségesebb életet élnek, többet mozognak, nem dohányoznak, és egészségtudatosabban étkeznek. 

2. A dohányzásról való leszokást nagyon hamar meghálálja a szív: már egy évvel a leszokás után a felére csökken a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata.

3. A legtöbben a karácsonyi ünnepek idején, december 25-én, 26-án és szilveszterkor kapnak szívrohamot.

4. Az embereknek valóban összetörhet a szíve. Legalábbis bizonyos válságos, nehéz élethelyzetek képesek arra, hogy átmeneti szívelégtelenséget okozzanak.

5. A szívünk körülbelül olyan nagy, mint amikor a két kezünket szorosan összefogjuk.

6. A szívünk átlagosan százezerszer ver egy nap alatt.

7. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké. A nők szíve ugyanis percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké csak 70-szer dobban.

8. Bár a köztudatban másképp él, de Magyarországon több nő hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, mint férfi. 

9. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata mindkét nemnél nagyobb, mint a rákbetegségeké. Vagyis nagyobb eséllyel lesz egy nő szívbeteg, mint mellrákos, és a férfiaknál is esélyesebb egy ilyen probléma, mint például a prosztatarák kialakulása.

10. Sokáig úgy vélték, hogy a szív az egyetlen szervünk, amelyik nem rákosodhat el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, de a szív daganatos betegsége rendkívül ritka: 12 ezer rákos megbetegedés közül egy esetben fordul elő.

11. A szívbetegségek szinte az emberiség kezdete óta velünk vannak: 3000 éves múmiákon is megtalálták a ilyen típusú betegségek nyomait.

12. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik-ötödik hetében kezd el dobogni.


13. Az állatok közül a kék bálna él a legnagyobb szívvel: a kifejlett példányok szíve eléri a 680 kilót.

14. Testünk minden egyes sejtjébe pumpál vért a szívünk. Egyetlen kivétel a szaruhártya, vagyis a a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része.

stethoscope and heart on wave ekg graph data patient and doctor use electro cardiogram machine

15. Az első pacemakereket, vagyis szívritmus-szabályozókat a falban lévő konnektorba kellett bedugni, hogy működjenek.

16. A legtöbb szívroham hétfőn történik, a második legveszélyesebb nap a péntek.

17. A szívünk minden egyes összehúzódásnál nagyjából 85 milliliter vért mozgat meg, vagyis összesen körülbelül 8500 litert egy nap alatt.

18. A szívroham különböző tünetekkel járhat a két nem esetében. A férfiak általában erős melkasi fájdalmat, míg a nők inkább hányingert, a vállban vagy az állkapocsban jelentkező fájdalmat érezhetnek.

19. A Kaliforniai Egyetem egyik kísérletében bebizonyították, hogy ha szerelmespárok csendben leülnek egymással szemben, és csak nézik egymást, a szívük egy idő után elkezd egy ritmusra dobbanni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.