Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

15 perces torna

Érdekességek2026. augusztus 04.

Fotó: 123rf.comInkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!

Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?

Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!


A nap melyik részében tornázzunk?

Vannak, akik elég "erõsnek" érzik magukat ahhoz, hogy reggel, ébredés után szenteljenek egy kis idõt jó fizikai állapotuk megõrzésének. Mások viszont alkalmasabbnak találják erre a célra a nap végét, amikor minden kötelezettségüktõl megszabadulva "kiengedik a gõzt" egy kis testmozgás útján. Nem fontos hát, hogy a nap mely órájában találunk idõt a rövid tornára, testmozgásra - a lényeg az, hogy rendszeresen, naponta végezzünk gyakorlatokat. Fontos az is, hogy kedvvel tegyük mindezt, és tartsuk be legalább azt a 15 percet - amely bizonyos esetekben még hosszúnak is tûnhet… Ne gondoljunk olyasmire, hogy például "egy keveset mozgok" (kihagyva pár gyakorlatfajtát), vagy "minél elõbb elkezdem, annál hamarabb túljutok rajta" - így csak kínlódás lesz belõle, aminek elkerülésére lelkileg is "állítsuk be magunkat" a tornászásra (és légzõ gyakorlatokra).

Emellett, ha egyszer már kigondoltuk, a nap mely órájában szeretnénk elvégezni mindezt, az ideális az lenne, ha ezt az idõpontot naponta be is tartanánk, és sûrûn nem változatnánk rajta. Tegyük mindezt annak érdekében, hogy testünk hozzászokjon ezekhez az azonos idõben végzett mozdulatokhoz, és reagáljon rá. Végezhetjük hát az alábbi gyakorlatokat, "légzésmintákat" akár reggel, miután kiugrottunk az ágyból, akár este, mielõtt nyugovóra térünk, illetve akkor is, amikor fáradtan hazaértünk a munkából. De mindenképp oldjuk fel általa a feszültséget, tegyük ruganyossá a testünket, jól nyújtózzunk ki és lélegezzünk mélyeket!

"Rugalmas" 8 perc

Annak érdekében, hogy ruganyossá tegyük a test alsó részét (fenék, comb, lábikra), élénkítsük izomtónusát, vérkeringését, súlyzó is legyen a kezünkben, és azzal végezzük a kombinált gyakorlatokat (kezdetben elég, ha 2 db 500 grammos eszközt használunk):

Összeszorított fenékizmokkal, behúzott hassal, egyenes háttal tartsuk a karjainkat a súlyzókkal leengedve, a testünk mellett, és elõször emeljük fel a jobb lábunkat, majd hajlítsuk be a térdünket 90 fokban. Bal lábbal emelkedjünk lábujjhegyre, még mindig egyenes háttal, és engedjük le a jobb lábat kiindulási helyzetbe. Ismételjük a gyakorlatot tízszer, váltott lábakkal úgy, hogy közben a kezünket a súlyzókkal, szintén felváltva, támadóállásba (mellmagasságig) emeljük.

A mell és az egész felsõtest rugalmasságának megõrzése érdekében maradjunk állva, vízszintesig emelt karokkal. Írjunk le apró köröket a karunkkal hússzor, elõször az egyik, majd a másik irányban. Azután végezzünk 20 karemelést és 20 nagyobb karkörzést (elõször lefelé, majd felfelé fordított tenyérrel). Ahogy a napok telnek, növeljük e gyakorlatok gyorsaságát és intenzitását.

Légzésgyakorlat 2 percben

Mivel gépiesen végezzük, nem is vesszük észre, ha nem helyesen lélegzünk. Pedig ennek a létezésünkhöz szükséges oxigénfelvételnek a módja sokat elmond lelkiállapotunkról. Eszerint az ideges, aggodalmaskodó vagy hiperaktív emberek rendszerint szaggatottan lélegeznek, a lassú természetû, "kimérten" viselkedõ, mindent "jól meggondoló" személyek pedig általában hosszabb ideig végeznek kilégzést, mint belégzést. Azért mindkét esetben lehet javítani a légzéstechnikán - egy kis gyakorlással. Hosszú távon meglepve tapasztalhatjuk annak pozitív hatását pld. a stressz elviselésére, az emésztésre, az alvásra:

Nyújtózzunk el egy párna nélküli, viszonylag kemény ágyon vagy a talajon, és tegyük egyik kezünket a mellünkre, a másikat a gyomrunkra. Végezzünk belégzést az orrunkon át 5 másodpercig, és jól szívjuk tele magunkat levegõvel. Tartsuk vissza a levegõt további 5 másodpercig, majd nagyon lassan végezzünk kilégzést szájon át, 10 másodpercig, teljesen kiürítve a levegõt, ha úgy érezzük, a gyomrunkból is. Ismételjük ötször ezt a gyakorlatot.

Kinyújtózás 5 percen keresztül

A gyakorlatok alatt "megdolgoztattuk" testünk több részén az izmainkat, indokolt hát jól kinyújtóztatni magunkat - pihentetni õket. Emellett, ha másnap izomlázra vagy ízületi fájdalomra ébredtünk, esetleg a munkahelyünkön ülnünk kell egész nap, a kinyújtóztatás következtében lazábbnak, kevésbé feszültnek érezzük majd magunkat, ellazultnak izmainkat:

Álló helyzetben, magasra emelt karokkal, enyhén szétterpesztett lábakkal nyújtózkodjunk felfelé. Nyújtsuk a gerincoszlopot, amennyire csak bírjuk - mintha csak meg akarnánk érinteni a mennyezetet! Maradjunk ebben a testhelyzetben 10 másodpercig, mélyeket lélegezve. Utána fújjuk ki magunkat, lazítsunk. Ezután ragadjuk meg a jobb bokánkat a jobb kezünkkel, és érintsük a sarkunkkal a fenekünket. Maradjunk ebben a helyzetben tíz másodpercig. Végezzük el ugyanezt a gyakorlatot, a combok nyújtóztatása céljából, a baloldalon is.

Ezt követõen üljünk le a talajra kinyújtott lábbal, egyik lábfej legyen a másikon. Kifújva a levegõt lassan hajoljunk elõre, és próbáljuk megérinteni a lábfejünket. Amint érezzük, hogy megnyújtjuk az izmainkat (anélkül, hogy erõltetnénk), tartsuk ezt a helyzetet 10 másodpercig, majd lazítsunk. Végül háton fekve érintsük a térdünkkel a mellünket, az ágyékrész lazítása céljából.

Irány a természet!

Végezhetjük ezeket a gyakorlatokat természetesen a lakásban, de még jobban tesszük, ha igyekszünk ki a szabadba (erdõbe, parkba, kertbe, strandra), amikor olyan élethelyzetben vagyunk, hogy módunk nyílik rá. Meglátjuk majd, hogy a negyedórás, rövid torna hatása megsokszorozódik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

15 perces torna

2026. augusztus 04.

Inkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!

Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?

Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!

Mi okoz leggyakrabban puffadást és hasfájást?

2026. augusztus 03.

A táplálékérzékenység, vagy a felszívódási zavar főként hasi tünetekkel hívja fel magára a figyelmet: az érintetteknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A panaszokat okozó élelmiszer mellőzésével rendszerint a tünetek is megszűnnek... 

Fruktózfelszívódási zavar

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Az eper, málna, alma, datolya és füge fruktóz tartalma különösen magas. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A betegség gyerekeknél is jelentkezhet, náluk a hasfájás és a hasmenés a fő tünet.

A magas fruktóztartalmú ételek kerülése mellett létezik olyan étrend-kiegészítő készítmény, mely képes az élelmiszerből származó fruktóz felesleget a vékonybélben glükózzá alakítani, ezzel megelőzve a kellemetlen tünetek kialakulását.

Hasfájás

2026. augusztus 03.

Mitõl fájhat a hasunk?

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy az átlagember hajlamos a has bármely pontján jelentkezõ fájdalom esetén "gyomorfájásról" panaszkodni. Elõször tehát azt kell kideríteni, hogy valóban gyomorpanaszról van-e szó. A gyomorfájás a has felsõ részén, a középvonalban, közvetlenül a szegycsont alatt (epigasztriumban) jelentkezik. Oka leggyakrabban a gyomor vagy a nyombél valamilyen megbetegedése. A fokozott gyomorsavtermelés kellemetlen égõ érzést okozhat, ami a nyelõcsövön keresztül egészen a torokig terjedhet.

A gyomorhurut általában tompa vagy görcsös fájdalommal jár, míg a fekélybetegség (ami általában a nyombélben keletkezik, s csak ritkán a gyomorban) inkább éles, hasító fájdalmat okoz rendszerint étkezéssel összefüggésben.