Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli depresszió - tehetsz ellene!

2026. január 28.

Mindannyian ismerjük az érzést: több alvásra vágyunk, reggel fáradtnak érezzük magunkat, nem vagyunk lelkesek, minél több édességet szeretnénk magunkba gyűrni, és bizony felszedünk pár kilót, ami tovább ront a helyzeten… Kordában lehet-e tartani a hangulatváltozásokat?

Amennyiben a panaszok ennyiben kimerülnek, nem kell aggódnunk, nem valódi depresszióról van szó, csak a természetes napfény hiányáról: délen gyakorlatilag ismeretlen ez az állapot, északon viszont elég gyakori.

Egyik oka a szerotonin (egy ingerületátvivő anyag) szint csökkenése – ennek nagy része a bélben (és nem az agyban!!!) termelődik, így antidepresszánsok szedése helyett inkább figyeljünk bélrendszerünk tehermentesítésére (táplálkozás!), illetve bélflóránk egyensúlyára (probiotikumok szedése).

A taktilis érzékelés, avagy az érintés ereje

2026. január 28.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése

A taktilis szenzoros érzékenység egy olyan állapot, amelyben a gyermekek alulérzékenyek vagy túlérzékenyek a tapintási ingerekre. Ez a jelenség különböző formákban jelentkezhet, és jelentős hatással lehet a gyermek mindennapi életére, interakcióira és fejlődésére. A taktilis szenzoros érzékenység háttere a gyermeki idegrendszer fejlődésében rejlik. A gyermek idegrendszere még nem teljesen stabilizálódott, így bizonyos ingerekre túlérzékenyen reagálhat. Ez nem szándékos, hanem természetes fejlődési folyamat része.

Taktilis feldolgozási zavarok

A taktilis érzékenység a tapintási ingerek feldolgozásának módját jelenti, amely két fő formában jelentkezhet: túlérzékenység és alulérzékenység. Ezek a jelenségek különböző hatásokkal bírnak a gyermekek mindennapi életére és fejlődésére.

Túlérzékenység

A túlérzékeny gyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a tapintási ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számukra.

Téli gyümölcsök, téli receptek

2026. január 27.

Ilyenkor bódítóan finom illatok töltik be otthonunkat. A téli-,és déligyümölcsök, magvak ezidőájt igen nagy népszerűségnek örvendenek.  

Íme néhány nagyon finom recept!
Narancslekvár
Hozzávalók:
Narancs
Kristálycukor
Rum
1 kg narancshoz 75dkg-1kg kristálycukor ajánlott, ízlés szerint.

Elkészítés:
Mossuk meg a befőzni kívánt narancsokat és tegyük be őket –szintén héjastul- annyi vízbe, hogy ellepje. Forraljuk addig, hogy a narancsok megpuhuljanak, a héjuk pedig simább legyen. Ez akár egy órát is igénybe vehet. Ezután vegyük ki az edényből, vágjuk fel őket maximum fél centis szeletekre és tegyük vissza őket az edénybe. A héját hagyjuk rajta. Rétegenként szórjuk rá a cukrot, és középerős lángon kezdjük újból főzni, egészen addig, amíg be nem sűrűsödik. Időnként kavarjuk meg –a vége fele sűrűbben-, nehogy odaégjen. Ha sokalljuk az egész héjak mennyiségét, főzés közben összetörhetjük őket a fakanállal, vagy kézi turmixszal pépesebbé tehetjük. Tetszés szerint rummal is ízesíthetjük. Ha elérte a kívánt sűrűséget, tegyük bele alaposan tisztára mosott befőttesüvegekbe, fedjük le folpackkal és állítsuk be dunsztba, amíg ki nem hűlnek. A narancslekvárt érdemes legalább 2kg narancsból elkészíteni, így akár szeretteinket is meglephetjük egy kis üveg befőttel. Kellemes készülődést!

Mandarinlekvár
Hozzávalók:
1 kg mandarin
50 dkg aromás alma
3 citrom
3 evőkanál rum
50 dkg kristálycukor

Elkészítés:
Mossuk meg a mandarinokat héjastul. Ízlés szerint tegyük félre néhány mandarinnak a héját (2 héj ajánlott), a többit távolítsuk el, a megőrzötteket vágjuk apróra. Az egész mandarinokat karikázzuk fel és magtalanítsuk. Az almákat csumázzuk ki és azokat is szeleteljük vékonyra. Tegyük be a befőzőlábasba, csavarjuk rá a citromok levét, öntözzük meg a rummal és öntsünk rá 2dl vizet. Az alma összeeséséig főzzük. Várjunk, míg kihűl, majd passzírozzuk át az egészet. A pépet tegyük vissza a lábasba, forraljuk fel és adjuk hozzá a cukrot. Addig főzzük, amíg lekvársűrűségű nem lesz. Ha elkészült, töltsük tiszta üvegekbe, de csak akkor kössük le, ha már teljesen kihűlt.
Kevés zselatin hozzáadásával gyümölcskocsonya is készíthető belőle.
Vigyázat: észveszejtően finom!