Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára

2025. november 23.

A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.

Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt

Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.

5 szokás, amivel megelőzhetjük a porckopást

2025. november 23.


Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.
Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.


„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?

2025. november 22.

Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal

Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.

A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.

Az étel mellett az időnk is kárba vész

A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.

Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.

A pazarlás jelentős pénzügyi teher

Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.

A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.