Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.