Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tipp, hogy fittek legyünk ősszel is

Érdekességek2023. október 18.

Szakértők szerint az ősz a legalkalmasabb évszak arra, hogy formába lendüljünk. Ha ilyenkor elkezdjük a testmozgás bármelyik formáját, a téli ünnepek alatt már gyakorlottak leszünk.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Használjuk ki az időjárást!
A napsugaras, de mégis hűvösebb idő, az almafák illata, az avar, és sorolhatnám. Ideális körülmények sétához, hegymászáshoz, kerékpározáshoz. Kajakozni, kenuzni is lehet még, vagy bármilyen kedvünkre való testmozgást végezni a szabadban.

2. Törjünk ki a hétköznapokból!
Gondolkodjunk el azon, mi is az, amit szerettünk volna megtanulni, de valamiért nem jött össze: tánc, sport, hullahopp karika… Nem véletlen kezdődik az iskola is ősszel. Tökéletes idő a kezdéshez. A szakértő szerint, ha valami újat tanulunk, annak elvégzése kevesebb kalória elégetésével jár. Ha ősszel látunk neki, nyáron már mesterei leszünk a témának, akkor már több kalória ég, pont jókor a fürdőruha-szezonra. 

3. Nézzük aktívan a TV-t!
A készülék előtt végezhetünk olyan gyakorlatokat, melyek nem zavarnak a képernyő zavartalan bámulásában. A reklámok alatt lehet felüléseket vagy fekvőtámaszokat nyomni, használjuk ki a sokszor dühítően hosszú reklámidőt.

4. Építsük be a mozgást mindennapjainkba!
Már mindannyian ismerjük a régieket: parkoljunk messzebb a céltól, inkább lépcsőzzünk a liftezés helyett, ebédidőben sétáljunk. De íme két ötlet:
A. Míg gyerekeink edzenek, mi is mozogjunk, ahelyett, hogy olvasnánk, vagy meglátogatnánk valakit a közelben.
B. Kollégáinkkal történő megbeszéléseinket folytathatjuk séta közben, ahelyett, hogy az asztalnál történne. Így még jobb ötleteink is támadhatnak.


5. Fiatalodjunk meg!
Az ősz tökéletes időszak a test, a lélek megújulására. Testmozgás után menjünk el egy masszázsra. Meditáljunk – ha nem tettük volna még, tanuljuk meg! Iratkozzunk be valamilyen művészeti tanfolyamra. Ne csak a testünket eddzük, az elménket is pallérozzuk olyan tevékenységekkel mely mind a testi, mind a lelki jólétünket szolgálja.

6. Tartsuk be a 30 napos szabályt!
A szakértő szerint szervezetünknek körülbelül négy hétre van szüksége az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért nem szabadna semmilyen új kezdeményezést feladni egy hónapon belül, ha nehéznek tűnne eleinte. Utána már gyerekjáték lesz az egész!

7. Törekedjünk a három K-ra!
Bármilyen fitness program sikere a következetességben, kényelemben és kötelezettségben rejlik. Először is legyünk elkötelezettek, mert célunkat csak akkor érhetjük el, ha nem találunk kifogásokat. Tipikus, mikor az ember az időhiányra hivatkozik. Amit tényleg szeretnénk megtenni, arra találunk is időt. A kényelem azt jelenti ebben az esetben, hogy keressünk egy közeli edzőtermet, vagy válasszunk olyan tevékenységet, melyet otthon, időhöz kötöttség nélkül könnyedén el tudunk végezni. Találjunk olyan időszakot, mikor senki nem zavar bennünket. Érdemes ilyenkor mobilunkat is kikapcsolni, vagy legalábbis lehalkítani. És végül a rendszeresség. Ha csak napi 10 percet fordítunk egy új gyakorlatra, az is tetemes változást tud hozni életminőségünkben. Hatásosabb napi néhány perc, mint heti pár óra.

8. Ne riasszon el a sötétség!
A rövidebb nappal ne legyen akadály! Csak azért, mert még sötét van kora reggel, vagy a munka utáni órákban, nyugodtan sétálhatunk, futhatunk, bicajozhatunk. Viseljünk fényvisszaverő mellényt, és tartsunk magunknál egy könnyebb zseblámpát.

 

9. Öltözzünk rétegesen!
Ha a szabadban sportolunk, feltétlen viseljünk több réteget. A testhez legközelebbi legyen nedvszívó, így az izzadtságtól nem fázunk. A következő legyen egy melegséget tartó réteg, a harmadik pedig egy védőréteg, széldzseki vagy esőkabát, az időjárástól függően. A napszemüveg sem elhanyagolható, az UV sugarak még őssze l is károsak, szemünknek védelemre van szüksége még ebben az évszakban is.

10. Találjuk meg motivációnkat és céljainkat!
Amennyire egyéniségek vagyunk minden téren, úgy motivációink és céljaink is különböznek. Meg kell találni azt a testgyakorlást vagy táncot, melyet tényleg élvezünk és kedvvel tesszük. Tűzzünk ki reális célokat és valósítsuk meg. És ne feledjük: a legtöbb értékes dologért meg kell dolgoznunk.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.