Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tévhit, amit gyakran igazságnak tartunk

Érdekességek2018. szeptember 08.

Közhelynek tűnnek majd az alábbi kijelentések. Sajnos, az emberek többsége azt hiszi, valóban igazak - mert egyértelműnek gondoljuk, hogy azok. Így érezzük. Pedig ha mögéjük látunk, rájövünk, hogy messze vannak az igazságtól. Lássuk a 10 leggyakoribbat… 

1. Az „egyedül” azt jelenti, hogy „magányosan”: az, hogy valaki egyedül van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy magányos is. Ahogyan a „kapcsolat” sem mindig egyenlő a boldogsággal. Az egyedüllét sosem okoz akkora magányosság érzetet, mint egy rossz párkapcsolat. Ha a dolgok nem mennek jól, tartsunk szünetet és töltsünk el egy kis időt egyedül! Először magunkat találjuk meg, fogadjuk el saját értékeinket – és legközelebb, ha párkapcsolatunk esetleg „süllyedni” kezd, már ki tudunk úszni biztonságosan a partra.

2. A boldogság akkor jön, ha mindenünk megvan, amit szeretnénk: az, hogy boldogok vagyunk, nem jelenti egyben azt is, hogy már nem vágyunk semmi többre. Inkább azzal egyenlő, hogy hálásak vagyunk azért, amink már van, és türelmesen várjuk, amit még el akarunk érni, meg akarunk szerezni. Néha azon kapjuk magunkat, hogy valami nagyra vágyunk, ezért elfelejtjük észrevenni a kisebb dolgokat, melyek megszépítik az életünket. Mondjunk hát köszönetet még ma mindenért. Jusson eszünkbe, hogy ezek a „régi szép napok” egyszer még hiányozni fognak nekünk.


3. A fájdalom olyasmi, ami látható: sose becsüljük alá egy ember fájdalmát – mert, őszintén szólva, valami miatt mindenki küzd és szenved.  Csak vannak, akik jól rejtik el az érzéseiket. Sosem tudhatjuk, mi történik a zárt ajtók mögött… Ezért nem ítélhetjük meg, hogyan érez valaki, ez csupán elvesztegetett energia. Ha van időnk arra, hogy mások felett ítélkezzünk, inkább keressünk valami értelmesebb elfoglaltságot.

4. Az életünknek kell, hogy legyen egy bizonyos iránya: végső soron csak a saját gondolataink bántanak bennünket. Ha őszintén viszonyulunk hozzájuk, könnyebben gyógyulunk. Mindig megvan a szabadság a választásra: hogyan reagálunk mindazokra az eseményekre, amelyeket az élet elénk állít. Ne gondolkodjunk azon, milyennek kellene lennie az életünknek, a saját életünket élvezzük és igyekezzünk megtalálni saját utunkat. Változtassunk azon, amin tudunk - és változtassuk meg a gondolatainkat azokat a dolgokat illetően, amin kevésbé bírunk változtatni.

5. Másnak kellene lennünk: amint abbahagyjuk saját magunk összehasonlítgatását más, lehetséges változatainkkal – akár valósak, akár elképzeltek -, és ahogy befejezzük magunk másokhoz hasonlítgatását, megtaláljuk a belső békénket.

6. Csak néhány kiváltságosnak adatik meg, hogy olyan életet éljen, amilyet akar: ha minden reggel azzal kelünk fel, hogy „igen, ma egy csodálatos napom lesz”, és minden délután meg is erősítjük magunkat ebben - „igen, ez egy remek nap” -, sőt, esténként megállapítjuk, milyen csodás napunk volt, akkor egy napon, sok-sok évvel később, mosolyogva az emlékeken nyugtázni fogjuk, hogy valóban remek életünk volt.

7.  A nehéz idők szükségtelenek: bizony néha a dolgoknak el kell romlaniuk ahhoz, hogy jóra forduljanak. Olykor a rossz embereknek ki kell sétálniuk életünkből, hogy bejöhessenek a jók. Időnként gyengének kell éreznünk magunkat ahhoz, hogy tudjuk, milyen igazán erősnek lenni. Néha kell összetörve éreznünk magunkat, hogy rájöjjünk, sosem lehetünk igazán összetörtek. Olykor találkoznunk kell számos emberrel, akit megkedvelünk, mielőtt találkozunk azzal, akit megszeretünk. Néha a rosszat és a jót is együtt kell látni, hogy a végén értékes tapasztalatot szerezzünk.

8. Erősnek lenni azt jelenti, hogy nem érezzük a fájdalmat: a valóságban a legerősebb emberek azok, akik leginkább éreznek fájdalmat, elfogadják azt, tanulnak belőle, és dolgoznak azon, hogy túl legyenek rajta. Az egész arról szól, hogy legyen bátorságunk időt kérni, letörölni egy könnyet, leporolni magunkat és ismét visszamenni a ringbe, aztán harcolni, ahogy azelőtt még sosem.

9. ”Csalhatunk” mások kedvéért: érezzük a szerelmet, mielőtt azt mondjuk: szeretlek. A hálát, a köszönetet is érezzük, mielőtt kimondjuk, hogy köszönöm. Ahogyan a sajnálatot és megbánást is éreznünk kell, mielőtt kimondjuk: sajnálom. Mielőtt megbocsátunk valakinek, valóban éreznünk kell a bocsánatot. Ha valóban átéljük ezeket az érzéseket, kevesebb szóra lesz szükségünk, és szívhez szólóbbak lesznek mondataink.

10. Az álmodozás időpocsékolás: az élet legnagyobb ajándékai közé tartoznak azok a dolgok, melyek a szem számára láthatatlanok, de a szívünkben mélyen érezzük őket. Amit láthatunk, általában csak egy kis töredéke annak, ami lehetséges. A képzeletünk azonban a felszín alatti részeket is láttatni engedi: hogy megmutassa azt, ami lényeges, de a szemnek láthatatlan. Valahol, valami hihetetlen dolog arra vár, hogy megismerjük, nekünk csak elég nagyot kell álmodni ahhoz, hogy felfedezzük.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő. 

Miért hullik erősebben a hajam ősszel?

2025. november 03.

Meglehetősen gyakori, hogy az őszi hónapokban sokan arra ébrednek, hogy a szokásosnál több hajszál van reggelente a párnájukon. Ettől nem kell pánikba esni, a szezonális hajhullás legtöbbször normális jelenség, de fontos ismerni a határt, amelyet átlépve ajánlatos felkeresni az orvost. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos beszélt az őszi hajhullás jellemző okairól.

Ősszel sok nő és férfi tapasztalja a hajhullás jellegzetes tüneteit: egyre több hajszál a párnán, a zuhanyzó alján, a fésűn, a kefén. Az is megfigyelhető, hogy a haj vékonyabbá, gyengébbé válik, kevésbé tűnik egészségesnek. A nyilvánvaló tünetek ellenére az okok nem teljesen egyértelműek. Az tény, hogy a hajszálak a természetes háromlépcsős életciklust követve hol elhalnak, hol megújulnak. Az anagén fázisban növekednek, a katagén stádiumban nyugalomban vannak és a telogén fázis során hullanak ki. De vajon miért hullik a haj ősszel erősebben?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az őszi hajhullás a vedléssel van összefüggésben, ami sok emlősnél megfigyelhető. Mások úgy vélik, hogy az ősz több szempontból is nagy változásokat hozhat. Egyrészt túl vagyunk a nyári szezonon, ami sokkal inkább megviselheti a hajat, mint más évszakok, elsősorban a napsugárzás és a használt kozmetikumok, vegyszerek miatt. Másrészt pedig ilyenkor térünk vissza a mindennapokba, munkába, iskolába, ami kisebb-nagyobb stresszel jár – ez pedig a hajunkra is hat.

Egy évtized hazai adataival a mellrák ellen

2025. november 02.


Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.


Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1