Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tévhit, amit gyakran igazságnak tartunk

Érdekességek2018. szeptember 08.

Közhelynek tűnnek majd az alábbi kijelentések. Sajnos, az emberek többsége azt hiszi, valóban igazak - mert egyértelműnek gondoljuk, hogy azok. Így érezzük. Pedig ha mögéjük látunk, rájövünk, hogy messze vannak az igazságtól. Lássuk a 10 leggyakoribbat… 

1. Az „egyedül” azt jelenti, hogy „magányosan”: az, hogy valaki egyedül van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy magányos is. Ahogyan a „kapcsolat” sem mindig egyenlő a boldogsággal. Az egyedüllét sosem okoz akkora magányosság érzetet, mint egy rossz párkapcsolat. Ha a dolgok nem mennek jól, tartsunk szünetet és töltsünk el egy kis időt egyedül! Először magunkat találjuk meg, fogadjuk el saját értékeinket – és legközelebb, ha párkapcsolatunk esetleg „süllyedni” kezd, már ki tudunk úszni biztonságosan a partra.

2. A boldogság akkor jön, ha mindenünk megvan, amit szeretnénk: az, hogy boldogok vagyunk, nem jelenti egyben azt is, hogy már nem vágyunk semmi többre. Inkább azzal egyenlő, hogy hálásak vagyunk azért, amink már van, és türelmesen várjuk, amit még el akarunk érni, meg akarunk szerezni. Néha azon kapjuk magunkat, hogy valami nagyra vágyunk, ezért elfelejtjük észrevenni a kisebb dolgokat, melyek megszépítik az életünket. Mondjunk hát köszönetet még ma mindenért. Jusson eszünkbe, hogy ezek a „régi szép napok” egyszer még hiányozni fognak nekünk.


3. A fájdalom olyasmi, ami látható: sose becsüljük alá egy ember fájdalmát – mert, őszintén szólva, valami miatt mindenki küzd és szenved.  Csak vannak, akik jól rejtik el az érzéseiket. Sosem tudhatjuk, mi történik a zárt ajtók mögött… Ezért nem ítélhetjük meg, hogyan érez valaki, ez csupán elvesztegetett energia. Ha van időnk arra, hogy mások felett ítélkezzünk, inkább keressünk valami értelmesebb elfoglaltságot.

4. Az életünknek kell, hogy legyen egy bizonyos iránya: végső soron csak a saját gondolataink bántanak bennünket. Ha őszintén viszonyulunk hozzájuk, könnyebben gyógyulunk. Mindig megvan a szabadság a választásra: hogyan reagálunk mindazokra az eseményekre, amelyeket az élet elénk állít. Ne gondolkodjunk azon, milyennek kellene lennie az életünknek, a saját életünket élvezzük és igyekezzünk megtalálni saját utunkat. Változtassunk azon, amin tudunk - és változtassuk meg a gondolatainkat azokat a dolgokat illetően, amin kevésbé bírunk változtatni.

5. Másnak kellene lennünk: amint abbahagyjuk saját magunk összehasonlítgatását más, lehetséges változatainkkal – akár valósak, akár elképzeltek -, és ahogy befejezzük magunk másokhoz hasonlítgatását, megtaláljuk a belső békénket.

6. Csak néhány kiváltságosnak adatik meg, hogy olyan életet éljen, amilyet akar: ha minden reggel azzal kelünk fel, hogy „igen, ma egy csodálatos napom lesz”, és minden délután meg is erősítjük magunkat ebben - „igen, ez egy remek nap” -, sőt, esténként megállapítjuk, milyen csodás napunk volt, akkor egy napon, sok-sok évvel később, mosolyogva az emlékeken nyugtázni fogjuk, hogy valóban remek életünk volt.

7.  A nehéz idők szükségtelenek: bizony néha a dolgoknak el kell romlaniuk ahhoz, hogy jóra forduljanak. Olykor a rossz embereknek ki kell sétálniuk életünkből, hogy bejöhessenek a jók. Időnként gyengének kell éreznünk magunkat ahhoz, hogy tudjuk, milyen igazán erősnek lenni. Néha kell összetörve éreznünk magunkat, hogy rájöjjünk, sosem lehetünk igazán összetörtek. Olykor találkoznunk kell számos emberrel, akit megkedvelünk, mielőtt találkozunk azzal, akit megszeretünk. Néha a rosszat és a jót is együtt kell látni, hogy a végén értékes tapasztalatot szerezzünk.

8. Erősnek lenni azt jelenti, hogy nem érezzük a fájdalmat: a valóságban a legerősebb emberek azok, akik leginkább éreznek fájdalmat, elfogadják azt, tanulnak belőle, és dolgoznak azon, hogy túl legyenek rajta. Az egész arról szól, hogy legyen bátorságunk időt kérni, letörölni egy könnyet, leporolni magunkat és ismét visszamenni a ringbe, aztán harcolni, ahogy azelőtt még sosem.

9. ”Csalhatunk” mások kedvéért: érezzük a szerelmet, mielőtt azt mondjuk: szeretlek. A hálát, a köszönetet is érezzük, mielőtt kimondjuk, hogy köszönöm. Ahogyan a sajnálatot és megbánást is éreznünk kell, mielőtt kimondjuk: sajnálom. Mielőtt megbocsátunk valakinek, valóban éreznünk kell a bocsánatot. Ha valóban átéljük ezeket az érzéseket, kevesebb szóra lesz szükségünk, és szívhez szólóbbak lesznek mondataink.

10. Az álmodozás időpocsékolás: az élet legnagyobb ajándékai közé tartoznak azok a dolgok, melyek a szem számára láthatatlanok, de a szívünkben mélyen érezzük őket. Amit láthatunk, általában csak egy kis töredéke annak, ami lehetséges. A képzeletünk azonban a felszín alatti részeket is láttatni engedi: hogy megmutassa azt, ami lényeges, de a szemnek láthatatlan. Valahol, valami hihetetlen dolog arra vár, hogy megismerjük, nekünk csak elég nagyot kell álmodni ahhoz, hogy felfedezzük.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.