10 tény és tévihit a székrekedésről
Érdekességek2021. február 05.
Számos téveszme forog közszájon a székrekedéssel kapcsolatosan: "A székrekedés megmérgezi a testet. Székrekedés esetén segít, ha sokat iszunk. Több mozgás - és a belek maguktól újra aktívvá válnak." Mindez tévedés, és tudományosan nem igazolható, állítják a szakértők. De akkor mi az igazság?
Az alábbiakban tíz, tudományos vizsgálatok által alátámasztott tényt adunk közre az emésztéssel és a székrekedéssel kapcsolatban, így megismerhetjük emésztési zavaraink okát, a megfelelő megoldással együtt.
1. Ha abbahagyjuk a dohányzást, az székrekedést okozhat
Igaz! A dohányzásról való leszokás során fellépő számos elvonási tünet (például nyugtalanság, csökkent összpontosító képesség, fáradtság stb.) között az emésztési zavarok – így a székrekedés – is megtalálhatók, amelyek több héten keresztül is eltarthatnak. Ez a reakció a szervezet nikotinhiányával magyarázható, a nikotin ugyanis stimulálja a vegetatív idegrendszer egy részét, amely az emésztési funkciókat és mozgásokat irányítja. Ha a nikotinelvonás miatt ez a plusz stimuláció hiányzik, akkor az emésztés átmenetileg akadozhat.
2. A stressz hatással van az emésztésre
Igaz! Az emésztőrendszer és az agy ugyanis szoros kapcsolatban állnak egymással az idegpályák révén, ezért a belek igen érzékenyen reagálnak a stresszre, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet több adrenalin és noradrenalin hormont termel, amelyek fékezik a belek működését. Egyfajta ősi önfenntartási ösztönről van itt szó, mivel a harc vagy a menekülés pillanataiban a belek ürítésére nem lenne lehetőség. Ezért gyakori a székrekedés folyamatos terhelés esetén.
3. A székrekedés önmérgezéshez vezet
Nem igaz! Az az elképzelés, hogy veszélyes méreganyagok képződnek, ha a széklet túl sokáig marad a testben, ősrégi, már egy a Kr. e. 16. századból származó, gyógyszerészetről szóló egyiptomi papirusztekercsen is szerepel. A székrekedés általi önmérgezés azonban nem létezik, és elmélete minden tudományos alapot nélkülöz, mivel a belekből felszívódott méreganyagok létezését soha nem sikerült tudományosan igazolni. Tehát nem kell nyugtalankodni, ha nem tudunk naponta WC-re menni.
4. Egyes gyógyszerek mellékhatásként székrekedést okozhatnak
Igaz! Ez a kijelentés egy sor gyógyszer esetében helytálló! Tipikus gyógyszercsoportok, amelyek hatóanyagai gyakran váltanak ki vagy fokoznak székrekedést például az antidepresszánsok, az antihipertenzív (magas vérnyomás elleni) szerek és az ópiátok (erős fájdalomcsillapítók).
5. A nőket gyakrabban érinti a székrekedés, mint a férfiakat
Igaz! A férfiakhoz képest akár kétszer-háromszor gyakoribb a rendszertelen emésztés a 15-50 éves nők körében. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszanak a női hormonok, amelyek nem csupán hangulatingadozásokat idézhetnek elő, hanem erőteljes hatást fejtenek ki a bélműködésre is. A hormonok különösen a nők tipikus életszakaszaiban – menstruáció, terhesség, a változás évei – határozzák meg a közérzetet és számos testi folyamatot, és bizonyos életszakaszokban fokozottan befolyásolják a bélműködést is.
6. Ha a bélrendszer sztrájkol, az az életminőség rovására megy
Igaz! Egy aktuális tanulmány igazolja: a hosszabb időn át székrekedésben szenvedőknek további – testi és lelki – terhekkel is meg kell küzdeniük a mindennapok során: fáradtsággal, kimerültséggel, csökkent teljesítőképességgel.
7. A fokozott folyadékfogyasztás megszünteti a székrekedést
Nem igaz! Számos olyan tanulmány igazolja ezt, amelyeket egy nemzetközi szakértői csapat vizsgált részletesebben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy a fokozott – az ajánlott napi másfél literen túlmenő – folyadékfogyasztással jelentős mértékben befolyásolni lehetne a székrekedést, annak sikeres kezeléséről már nem is beszélve. Csak valódi folyadékhiány esetén – a vízzel való alapellátás biztosítása érdekében – lehet megfelelő intézkedés a fokozott folyadékbevitel.
8
. A cukorbetegek gyakrabban szenvednek székrekedéstől
Igaz! A diabéteszben szenvedő betegeknek mintegy hatvan százalékát székrekedés is gyötri. Ennek oka, hogy a betegség hosszú időtartama vagy a helytelen vércukor-beállítás miatti alacsony vércukorszint gyakran vezet a vegetatív idegrendszer működési zavarához, amely a gyomrot és a beleket is érinti, s így jelentős mértékben megzavarja az emésztőrendszer működését.
9. Idős korban gyakori a bélrenyheség
10. A mozgás lendületbe a bélrendszert
Nem igaz! Nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő lökést a fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek is. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a mozgás súlyos székrekedés esetében is segítene. Normális, rendszeres fizikai tevékenység esetében pedig biztos, hogy nem a mozgáshiány a székrekedés oka.
A felsorolt esetekben átmenetileg vagy hosszabb időn keresztül gyógyszeres segítségre is szükségünk lehet. Ilyenkor érdemes pl hashajtó drazsét kipróbálni, amely a bélrendszer természetes mozgásának serkentése révén hatásos, ugyanakkor gyengéd megoldást kínál a székrekedésre.
forrás: Harmonet.hu
