Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 táplálék depresszió ellen

Érdekességek2020. március 26.

Egyszerűnek tűnik a jó hangulatot elősegítő étrend összeállítása… Ennek receptje: az ebből a szempontból „jó” táplálékok szerepeltetése és a „rosszak” kiűzése az étrendből, a helyes összetétel megválasztása, az étkezések ritmusának betartása…

Fotó: gettyimages.comJókedvvel enni – azt is szükséges megtanulni!
A gyümölcsökben-zöldségekben gazdag táplálkozás nemcsak egészségi állapotunknak, hanem kifejezetten a hangulatunknak is jó tesz – mutat rá többek között egy 12 000 fő megfigyelésével, 6 éven át végzett kutatást összegző, amerikai tanulmány. Amellett a többféle, hasznos táplálék kombinációja élénkíti az ingerületátvivő anyagok termelődését, melyek közé tartozik az említett dopamin, mely akár lendületet adhat reggelente; továbbá a szerotonin, mely nyugtat; vagy a noradrelin, mely a szimpatikus idegrendszerre hat.

Az állandó levertségen javító, a jó hangulatot előidéző táplálkozás tehát nem túl bonyolult alapokon nyugszik. Lehetőleg válasszunk hozzá bio-zöldségeket, mert – mint fentebb említettük – egyes vegyszerek és adalékanyagok zavarják a hormonháztartást, és megakadályozzák a jó közérzet üzenetének eljutását az agyba. Amellett fogyasszunk színes zöldséget minden étkezésnél, részesítsük előnyben a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaneműket, a halat, friss húst, tojást… Mellőzzük a sós, iparilag feldolgozott élelmiszereket, a „rossz zsírokat”, a nehéz édességeket – ezek többek közt elősegítik a gyulladásos állapotot, mely kedvezőtlenül hat az agyra és a hangulatra.

1. Az egészséges alap: zöld leveles zöldségek
Spenót, salátalevél, kelkáposzta, céklalevél, rukkola, sárgarépa zöldje, kínai kel, fejes káposzta, pitypang levél… Rendkívül gazdagok flavonoidokban, vitaminokban, aromaanyagokban. Az utóbbiak pld. görcs- és stresszoldók, a B-vitamin pedig elősegíti az idegsejtek közti kommunikációt.

A jó kombináció: saláta (polifenpolok)+avokádó (gyulladáscsökkentő vegyületek, omega-9 zsírsavak)

2. Stresszoldó hús: a csirke
Ha triptofánban (esszenciális aminosavban) gazdag táplálékokat fogyasztunk, pld. csirkehúst, elősegítjük vele szerotonin termelődését, ami a jó hangulat és alvás, a stressz elleni küzdelem egyik fontos tényezője.

A jó kombináció: csirkehús (triptofán és szorongásoldó tirozin) + makadámia dió (magnézium, szelén)+kurkuma (gyulladáscsökkentő)

3. Egy antidepresszáns fűszer: a sáfrány
A sáfrány többek közt jó hatással van az idegrendszerre, csökkenti a depresszió mértékét. Kedvezően befolyásolja a kedélyállapotot. Fokozza a szerotonin kiválasztását. Egy krocetin nevű anyag található benne, mely növeli a vér oxigénszintjét.


A jó kombináció: basmati rizs (magnézium és B-vitamin)+sáfrány (antioxidáns)+tenger gyümölcsei (tirozin)

4. Növényi proteinek: teljes kiőrlésű cereáliák és hüvelyesek jelentősége
A B-vitaminok legkitűnőbb forrásai, melyek elengedhetetlenek a megfelelő idegműködéshez. Növényi proteinjei az esszenciális aminosavak körébe tartoznak: izoleucin, valin, leucin – a stresszes állapot szabályozói.

A legismertebb növényi eredetű proteinforrások: a szója, lencse, sárgaborsó, rizs, bab.

A jó kombináció: cereáliák +hüvelyesek+dió.

5. Akár „pszichobiotikum” is lehet: a joghurt
A joghurt probiotikumokat (jó bélbaktériumokat) tartalmaz, melyek szerotonint és
gamma-aminobutyric savat (GABA aminosavat) szabadítanak fel a bélrendszerben, ami serkenti a dopamin termelődését az agyban. Ezek a „pszichobiotikuok”, azaz a pszichés tevékenységünket befolyásoló probiotikumok. A kiegyensúlyozott bélflóra gyulladáscsökkentő és stresszoldó tulajdonságú. A joghurthoz hasonló hatásúak a savanyított egyéb tejtermékek is (kefir, tejföl), melyek elősegítik a bélflórában a jótékony bacilusok szaporodását.

A jó kombináció: joghurt (probiotikumok) + bogyós gyümölcsök (prebiotikus polifenolok)

6. „Zen” ropogtatnivaló: mandula, pisztácia, dió…
A jó zsírok és ásványi anyagok tárházai, értékes hangulat-befolyásoló magok. Pld. egyetlen brazil dió fedezi a napi szelén bevitel 100%-át, mely depresszió ellenes hatást fejt ki.

A jó kombináció: dió+mazsola+fekete csokoládé (magnézium és Omega-3 zsírsav)

7. A hangulatjavító banán
Elsősorban magnéziumtartalmának tudható be, hogy növeli a szervezetben a szerotonin (boldogsághormon) szintjét, így kedvező irányban befolyásolja a hangulatot. Segít az érzelmi-lelki egyensúly megtartásában. Fruktooligoszacharid tartalma probiotikumként funkcionál; az emésztőenzimek termelődésének elősegítése révén javítja a tápanyagok felszívódását. A banán triptofán tartalma miatt nyugtató hatású is. B6 vitaminja pedig hozzájárul a melatonin képződéséhez

A jó kombináció: banán (magnézium, kálium)+étcsokoládé (magnézium, antioxidáns)

8. Az ajánlott édesítőszer: a méz
Hangulatjavító hatású, mivel szénhidrátjai fokozzák a szervezet endorfin termelését.
Egy kiskanál méz már mérsékli a stresszt (a szerotonin hormonszint emelése folytán). Ajánlott az akácméz (mérsékelt glikémiás indexű), a levendula vagy narancsfa méz (nyugtató hatásúak). A mézfélékben található oligoszacharidok prebiotikus hatásuk miatt segítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását.

A jó kombináció: méz (oligoszacharidok, glükóz, polifenolok, fruktóz)+ stresszoldó esszenciális olajok (pld. mandarin, citrom olaj, indiai citromfű, levendula olaj).

9. Az alvás- és kedély-javító zsíros halak
Az omega3 többszörösen telítetlen zsírsavak a zsíros halfélékben (ponty, harcsa, makréla, tonhal, hering, lazac…) gyulladáscsökkentő, idegrendszer- és hangulatjavító hatásúak. Bővelkednek B6-vitaminban, mely fokozza a melatonin kiválasztást, az alvási ciklust befolyásoló hormon kiválasztódását. A melatonin a szezonális depresszió idején (ősszel-télen) is hasznos szerepet tölt be.

A jó kombináció: zsíros hal (Omega-3 EPA+DHA zsírsavak)+galambbegy (madár) saláta (omega-3 ALA zsírsav) + aromatikus füvek (antioxidánsok).

10. Parmezán, gruyere, ementáli sajt…
A sajtok nagy mennyiségben tartalmaznak kedély-javító tirozint, mely elengedhetetlenül fontos aminosav a noradrenalin és a dopamin termelődéséhez is.
Továbbá segítik a központi idegrendszer megfelelő működését.

A jó kombináció: parmezán (triptofán)+ csirke (tirozin)+zöldsaláta (antioxidánsok)


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.