Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 módszer az idősödés ellen

Érdekességek2020. május 24.

Nem éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket… Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk. Kihasználva „jó energiáinkat”, hozzuk ki hát magunkból a legtöbbet, táplálkozzunk egészségesen, váltsunk életmódot, mozogjunk rendszeresen… A siker érdekében vegyük fontolóra anti-aging, vagyis a biológiai öregedést késleltető programunk egyes pontjait.

Fotó: gettyimages.comAmit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei.  Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészség-tőkénkre már a gyermekkortól kezdve. Azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és azt folytatni egész életünkben.  

De soha nem késő változtatni életvitelünkön, táplálkozásunkon, javítani bőrünk állapotán – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.  

Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is. Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Amellett, amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, ami számos baj forrása lehet, és többek közt siettetheti az idősödést. A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek azok a további kulcsok hozzá, melyek révén minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?

A fiatalosság hosszú távú megőrzésének 10 titka

Figyelni táplálkozásunkra, javítani az alvás minőségén, rendszeresen sportolni, kikapcsolódni, több időt fordítani magunkra… Megannyi kulcs lehet fiatalosságunk megtartásához, életenergiánk megőrzéséhez – minél hosszabb időre szólóan. Íme 10 megszívlelendő jó tanács hozzá. 

1. Az életöröm megőrzése

Ne hagyjuk, hogy negatív gondolataink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, amellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.

2. Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás

Órákig ülünk egy helyben munkánk folytán, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket, lassan, előre hajolva, a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot, és közben kiáltsunk egyet. Furcsa, de hatékony módja lehet a monotonitás megszakításának, és a hosszan tartó ülés miatt jelentkező bajok enyhítésével együtt a stressz elűzésének, a feszültség oldásának.


3. Szabaduljunk meg a nyomasztó gondolatoktól

Amikor fáradtan érkezünk haza egy zsúfolt nap után, helyezzük kényelembe magunkat, kapcsoljuk ki a telefont, laptopot. Hallgassunk lágy zenét, és hagyjuk távolodni magunktól negatív gondolatainkat. Rendszeresen szenteljünk elegendő időt a teljes ellazulásra.

Fotó: 123rf.com4. Mozogjunk kedvünk szerint

Találjunk olyan mozgásformát, fizikai aktivitást, mely ízlésünk és kedvünk szerint való. Elegendő 30-40 percnyi testmozgás (pl. gyaloglás) naponta, amit viszont rendszeresen kell végeznünk. Mindamellett túlzásba se vigyük a sportolást, egyéb testmozgást, mert káros lehet, pl. az ízületeinkre nézve, vagy tartós fáradtságot okozhat.

5.  A levegőváltozás életkedvet ad

A környezetváltozás/levegőváltozás többek közt azért fontos, mert megszakítjuk vele a sokszor deprimáló, napi rutint. Egy hétvégi kirándulás vidékre, a hegyekbe, vízpartra vagy akár csak a közeli zöldbe életkedvet ad, új távlatokat nyit, és lehetővé teszi, hogy gondolatainkat eltereljük a mindennapok monotonitásáról. A levegőváltozás minden értelemben jót tesz, hiszen kiszellőztethetjük vele a fejünket!

6. Ügyeljünk a megfelelő alvásmennyiségre

Az alvás szükséges és elegendő mennyisége egyénenként változik. De alapvetően fontos testünk szavára hallgatni ahhoz, hogy jól kipihenjük magunkat, és regenerálódni tudjunk testben és lélekben egyaránt. Nem utolsó sorban bőrünk megújulását, ráncaink kisimulását is eredményezheti, ha személyre szabottan választjuk meg a kellő mennyiségű alvásidőt.

7.  „Ami szívemen, a számon”

Sokszor magunkba fojtjuk gyötrődéseinket, tépelődéseinket, vagy negatív, de akár pozitív érzéseinket… Ne ingadozzunk, és mondjuk ki ezeket, hogy szabadabbnak érezzük magunkat, ami egyúttal a fiatalosság megmaradásának egyik elősegítője is. Merjük kimondani bárkinek, ami feszültségben tart minket. Különösen fontos megosztani valakivel azt, ami régóta nyomja a szívünket. Ennek elrejtése negatív hullámokat generál bennünk, ami megbontja a biológiai egyensúlyt a szervezetünkben. 

Fotó: 123rf.com8. Tanuljunk meg meditálni

Szenteljünk rendszeresen időt a meditálásra (illetve tanuljuk meg azt, ha eddig nem voltunk képesek rá), hogy tudjunk kiszakadni a hétköznapokból. Ez egyik jó eszköze lehet a feltöltődésnek és az alapokhoz (pl. tanulási és egyéb alapképességeinkhez) való visszatérésnek. Akár kétszer tíz perc is elegendő naponta arra, hogy befogadjunk gondolatokat anélkül, hogy azoknál hosszasan időznénk. Kezdjük mindig lassú, mély légzéssel, amitől kitisztul a fejünk.

9. Egész életünkben műveljük magunkat

Az idő múlásával egyre többet szükséges dolgoztatnunk az idegrendszerünk építőköveit, az idegsejteket (neuronokat). A folyamatos „agytorna” kiváló módja a szellemi hanyatlás késleltetésének. De hatékony ellenszere az idegek károsodásával és az agyi funkciók csökkenésével járó, neurodegeneratív betegségek megelőzésének is. Mint minden szerv tehát, az agy is öregszik, ezért kell frissen tartani memóriánkat és megőrizni normális szellemi funkcióinkat pl. az egy életen át tartó tanulás, művelődés segítségével.

10.  A szívünk is legyen fiatal!

A szerelemnek vagy a szexualitásnak nincs korhatára. Egyik fontos befolyásoló tényezője a jó közérzet és a megfelelő fizikai aktivitás, a fiatalosság  fenntartásának. Ami számít, az nem a teljesítmény, hanem hogy hosszú időn át megmaradjon az érzékiség…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.