Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 elterjedt fogyókúrás tévhit

Érdekességek2025. június 02.

Van, aki a szénhidrátmentes diétában bízik vakon, van, aki a biotermékekben látja egészségének és karcsúságának zálogát, és vannak, akik a diabetikus, vagy light termékeket nassolva próbálják elérni a vágyott kilókat. Vajon sikerülhet ezekkel a módszerekkel?
Tudatosság és aktivitás.

Fotó: Joachim Schnürle | UnsplashNem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, főként ha testsúlycsökkentésről, életmódváltásról van szó. Ha elkezdi, rengeteg kitartásra és akaraterőre lesz szüksége.

A tévhitek és hiedelmek száma szinte végtelen, ha fogyókúráról, diétáról van szó…

1. tévhit: Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek.

Tény: Ez az egyik legalapvetőbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezik a diéta fogalmát. Nincs egészségtelen élelmiszer, csak rosszul összeállított étrend, ahol minden az arányokon és mennyiségeken múlik. Ma a legális kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek egyikéről sem lehet azt állítani, hogy egészségtelen, vagy éppen szuperegészséges lenne. A táplálkozástudomány egyik legfontosabb tétele, hogy nincs olyan tápanyag, amely káros lenne az egészségre (kivétel az alkohol gyermekkorban), ha az mértékkel kerül a szervezetbe. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy túlzott felvételük esetén előbb-utóbb az egészség rovására mehet az egyoldalú vagy/és mértéktelen táplálkozás. Pl. a zsiradékok nem egészségtelenebbek a zöldségeknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben előfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

2. tévhit: A helyes étrendben kizárólag növényi olajok szerepelhetnek.

Tény: 100 g növényi eredetű olaj (napraforgó-, tökmag-, szójaolaj stb.) energiaértéke megegyezik 100 g állati eredetű zsír energiaértékével (3757 kJ, 898 kcal), azaz ugyanannyi kalóriát jelentenek, viszont a növényi zsiradékok zsírsavösszetétele kedvezőbb, különösen a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.

3. tévhit: Semmi szénhidrát!

Tény: Sokan úgy gondolják, hogy az a legjobb, ha a szénhidrátfogyasztásukat csökkentik le. Azonban a szénhidrátok között van az összetett szénhidrátok csoportja, amelynek kihagyása az étrendből nagy hiba! A megfigyelések szerint, a nagy cukortartalmú étrendet tartó személyeknek kisebb a zsírfelvételük. Az egészséges táplálkozás kapcsán – főként testtömegcsökkentés esetén – célszerű a cukorfogyasztást korlátozni, azonban önmagában ettől még nem lesz mindenben egészséges a táplálkozásuk. A cukrot sokan támadják, valójában a hozzáadott cukor mennyiségét érdemes minimalizálni, mert ennek az elfogyasztott mennyisége optimális testtömegűek esetében se haladja meg az összenergia 10%át (ami egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben legfeljebb napi 50 g cukrot jelent).


4. tévhit: Minden barna kenyér teljes őrlésű és/vagy nagy a rosttartalma.

Tény: A teljes őrlésű gabonából készült termékek az egészséges étrend alapját képezik. Nem árt azonban vigyázni ezekkel, mert nem minden sötétebb színű kenyér vagy pékáru készül teljes őrlésű lisztből, előfordulhat, hogy malátával színezett. Ezért (is) mindig érdemes tájékozódni a címkékről, megnézni vagy megkérdezni a termék összetételét.

Fotó: marilyna © 123RF.com

5. tévhit: A diabetikus élelmiszerek energiaszegények, ezért nem hizlalnak.

Tény: A diabetikus édességek (mint pl. csokoládé, nápolyi, lekvár) energiatartalma közel azonos a hagyományos termékekével, csak speciális összetételűek. Ajánlott a címkét elolvasni, mivel előfordulhat, hogy energiatartalmuk nagyobb a hagyományos változatnál, és gyakran zsírtartalmuk is nagy.

6. tévhit: Édesítőszerek = 0 kcal.

Tény: Az édesítőszerek kapcsán szintén általános a tájékozatlanság. A legtöbben azt hiszik róluk, hogy energiamentesek. Az édesítőszerek többségére (pl. szacharin, aszpartam) ez igaz, azonban a cukoralkoholok (szorbit, xilit) tartalmaznak energiát. Gyakori, hogy egészségtelen hatásukat emlegetik, sőt, rákkeltőnek kiáltják ki őket bizonyos állatkísérletek eredményei alapján. Ezeket az eredményeket mindeddig emberre vonatkoztatva nem sikerült igazolni.

7. tévhit: Light joghurt, light kóla, light margarin – minden light egyben energiaszegény, sőt, energiamentes termék.

Tény: A light termékekről általában úgy gondolják, hogy energiaszegények vagy teljesen energiamentesek, ami az üdítőitaloknál az esetek többségében igaz. Lightnak neveznek azonban egyes zsírszegény termékeket is (pl. joghurtok), melyek energiatartalma számottevően nem kisebb; a light elnevezés ezeknél a termékeknél a zsírtartalomra vonatkozik. Ugyanakkor túlfogyasztásra csábíthatnak abban a tévhitben, hogy ezek fogyasztása minden szempontból előnyös.

8. tévhit: Csak ásványvizet szabad inni, mert ez a legegészségesebb.

Tény: Nagy melegben a test igényli a napi 2–4 liter vizet. A csapvíz azonban legalább olyan egészséges, mint az ásványvíz. Nem tagadható, hogy egyes ásványvizek összetétele kiváló, azonban ezekben is – mint ahogy a legtöbb élelmiszercsoportra jellemző – nagy különbségek vannak. A különböző ásványvizek összetétele eltérő; összes ásványianyag-tartalmuk mértékét fontos ismerni. Előnyös többféle ásványvizet és csapvizet egyaránt fogyasztani, az ásványvizek fajtáját havonta váltogatni, mert így elkerülhető, hogy bizonyos anyagokból több legyen a szervezetben, mint amennyi az ajánlott mennyiség.

Fotó: freepik

9. tévhit: Az ételadagok csökkentése a legjobb út a súlyvesztéshez.

Tény: Nem feltétlenül. Ha úgy próbál meg lefogyni, hogy a szokásos ételeiből kevesebbet eszik, előfordulhat, hogy többféle ételből fog enni egy keveset, annak érdekében, hogy ugyanaz a telítettségérzése meglegyen. Így végeredményben az elfogyasztott energia nem lesz kevesebb. A maradandó eredményekhez meg kell változtatni az étrendhez felhasznált nyersanyagok típusát, az energiát adó tápanyagok arányát, és – nem utolsósorban – az ételek készítési módját is, nem pedig csak azok mennyiségét.

10. tévhit: Csak úgy tudok lefogyni, ha kihagyok egy-két étkezést, már a reggeli helyett a koplalást választom.

Tény: Ezzel a „módszerrel” biztosan nem lehet lefogyni, sőt, kifejezetten helytelen táplálkozási szokásokat alakítunk ki. Napi négyszeri–ötszöri étkezés az optimális, amely reggelivel kezdődik.

Nem alkalmas testtömegcsökkentésre a vízhajtó (gyógy)szerek, teák szedése, az önmagában végzett szaunázás, mint ahogy izzasztó műanyag ruhák és anyagok viselése sem. Ilyenkor a szervezet folyadékraktárai ürülnek ki és ez okoz súlycsökkenést.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.