Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

100+1 bevált tipp a képernyőidő csökkentésére

Érdekességek2026. július 19.

A gyermekek digitális jólétének egyik legfontosabb szempontja a tudatos és korlátok között tartott képernyőhasználat. Magyarország Kormánya, a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésével idén februárban elindított kezdeményezése immár mindenki számára használható, kipróbált ötleteket is bemutat a megfontoltabb digitális eszközhasználatra.

A Bethesda Gyermekkórház már évek óta foglalkozik a gyermekek digitális védelmével. Tavaly májusban mutatták be azokat a képernyőidő-csökkentésre vonatkozó irányelveket, amelyeket az érintett országos szakmai szervezetekkel közösen dolgoztak ki. A célok között szerepel többek közt, hogy a 10 év alattiaknak semmiképpen ne legyen okoseszközük és a 3 év alatti gyerekek – a családtagokkal való kapcsolattartást kivéve – egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, 14 év alatt pedig ne regisztráljanak közösségi oldalakra. A képernyőidő legyen életkoroktól függően limitált, és a telefonhasználatot mozgás kövesse, elalvás előtt pedig kerüljék használatát. Mindehhez természetesen a szülők és a nagyszülők bevonása is elengedhetetlen. 


Kiskortól kezdve magas a digitális leterheltség

A kampány februárban indult, korábbi statisztikák és sokkoló adatok összegyűjtésével és megosztásával. Ezekből kiderült: a másfél éves gyerekek közel másfél órát töltenek átlagosan a képernyő előtt, az óvodások 80-90 százaléka rendszeresen használ okoseszközt. Az első saját okostelefon 9 évesen kerül kezükbe, de az első-második osztályosok 30%-a már rendszeresen használ mobilt. A 12 éves gyerekek 80%-a már jelen van valamelyik közösségimédia-csatornán, a 15-16 évesek képernyőideje hétvégenként a 4 órát is meghaladhatja. Mindezeknek komoly hatásuk van: a gyermekek több mint 35%-a gondolja magát kevésbé szépnek az online tartalmak hatására és minden 10. gyerek visszaigazolja az őt bejelölő ismeretlent. 

100+1 hasznos ötlet a tudatos képernyőhasználathoz

A kampány második szakaszában a szervezők a lakosságot kérték, hogy osszák meg velük azokat a bevált tippeket és praktikákat, amelyek segítenek csökkenteni a képernyő előtt eltöltött időt. A felhívásra több mint 800 válasz érkezett, olyan javaslatok, amelyekből gyerekek és felnőttek egyaránt profitálhatnak. A szervezők ezek közül 100+1 tippet válogattak össze, amelyek a kampány weboldalán is elérhetők. A javaslatok témák (például fizikai távolság, időkorlátok, technikai megoldások, tudatosság) és a gyermekek életkora szerint is rendszerezve böngészhetők.

A tanácsok között szerepel például a képernyőidő és az applikációk limitálása, a mobilnet kikapcsolása, a képernyő szürkére állítása, a készülék messze való elrakása vagy a néma mód használata. Javasolják az esti digitális elcsendesülést, a vacsoránál egymásnak elmondott „házi híradókat” de van, akinél az analóg unaloműzők (például rejtvényújság, könyvek) válnak be a doomscrolling ellen. 

És persze maguk a szülők is jó példát mutathatnak, ha nem gyermekeik előtt nyomkodják telefonjukat, videók helyett mesélnek vagy hangoskönyvet indítanak el, alternatív elfoglaltságot, feladatokat ajánlanak, bizonyos helyzetekből és helyiségekből a telefont száműzik, időkorlátokat és prioritásokat vezetnek be, a nyaralást képernyőmentesre szervezik. A mese pedig ne egész napos háttérzaj legyen, hanem koncentrált élmény.

Van, aki a nyomógombos telefonra esküszik, mások a heti bakancslistát javasolják, és olyan tanács is elhangzik, miszerint a valóság izgalmasabb, mint a virtuális világ, csak meg kell mutatni. És az is fontos, hogy a test mellett a figyelmet is célszerű edzeni.  

„A kampánnyal azt szeretnék elérni, hogy a passzív, mozgásszegény, sokszor kifejezetten ártalmas képernyőhasználat helyett a szülők visszakapják az irányítás, a kezdeményezés lehetőségét ezen a téren, ezen keresztül pedig a gyermekeikkel való valódi kapcsolatot” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosa, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos. „A célunk nem az új eszközök használatának a megszüntetése, csak a kikapcsolódásra használt képernyőidőben kell egy határt húzni. Ha az ilyen jellegű képernyőhasználat tartósan meghaladja a napi két órát, az bizonyítottan káros következményekkel járhat. Három éves kor alatt pedig egyáltalán nem javasolt a képernyő használata: a pici gyerekeknek semmit nem használ, a fejlődésüket pedig bizonyítottan hátráltatja. Szeretnénk visszaadni a szülők kezébe a kontrollt: fontos, hogy ezen a téren se felejtsenek el szülők lenni és felelős döntéseket hozni, akkor sem, ha ők nem ebben nőttek fel. A gyerekek számára a valódi élmények izgalmasabbak és fontosabbak, mint a virtuális világ, csak ezt meg kell nekik mutatni.” 

A képernyőidő-csökkentő kampány a Bethesda Gyermekkórház szakemberei, Magyarország Kormánya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésében indult. A kampány kivitelezését a Rewind Creative Agency segítette.

További információk: https://kepernyoidocsokkentes.hu/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.